Tanulmány: az összeomlás szélére kerülhetnek az antarktiszi óceáni áramlatok
Egy 2018-as tanulmány megállapította, hogy az Atlanti-óceán cirkulációs rendszere gyengébb, mint ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott, ám később még nagyobb lehet a baj.
Fotó: Unsplash
A Nature című folyóiratban szerdán közzétett tanulmányban arra figyelmeztetnek a szakértők, miszerint a gyorsan olvadó antarktiszi jég drámai lassulást okoz a mélytengeri áramlatokban, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
Az ausztrál kutatócsoport azt állítja, hogy a Föld hőháztartásában és az éghajlati folyamatok alakításában is kulcsszerepet betöltő tengeráramlatok 2050-re 40%-kal lassulhatnak, s ez csökkentheti az óceánok azon képességét, hogy elnyeljék a légkörből a szén-dioxidot – számolt be a The Straits Times.
A 444.hu szerint a jelentés felvázolja, hogy a Föld mélytengeri áramlatainak hálózatát a hideg, sűrű sós víz lefelé irányuló mozgása hajtja az Antarktisz közelében lévő tengerfenék felé. Ahogy azonban a jégsapkából származó édesvíz elolvad, a tengervíz kevésbé sós és sűrű lesz, illetve a lefelé irányuló mozgás lelassul.
A tudósok szerint ez a mélytengeri áramlás évezredeken át viszonylag stabil volt, de most a felmelegedő éghajlat miatt megzavarodott, a téma kapcsán pedig a tanulmányt vezető Matthew England professzor is nyilatkozott.
Minél hamarabb cselekszünk, annál kisebb lesz a kockázat
„Modellezésünk azt mutatja, hogy ha a globális szén-dioxid-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor az antarktiszi mélytengeri áramlás a következő 30 évben több mint 40%-kal lelassul és az összeomlás szélére kerül”
– mondta, hozzátéve, hogy a szakértők 2 év alatt 35 millió számítógépes órát töltöttek a modellek elkészítésével.
Eszerint az Antarktisz mélyvízi cirkulációja kétszer olyan gyorsan lassulhat, mint az Atlanti-óceán északi részén, egy 2018-as tanulmány pedig megállapította, hogy az Atlanti-óceán cirkulációs rendszere gyengébb, mint ezer éve, és az elmúlt 150 évben jelentősen megváltozott.
A friss kutatásból az is kiderül, hogy az Atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) – ami a trópusokról meleg vizet szállít a hidegebb észak-atlanti térségbe – változásai lehűthetik az óceánt és Északnyugat-Európát, de hatással lehetnek a mélytengeri ökoszisztémákra is.
England szerint a 4000 méter alatti vizek stagnálnának, és megakadályoznák, hogy a létfontosságú óceáni tápanyagok eljussanak a tengeri élővilághoz. Ezzel Steve Rintoul, a kutatás társszerzője is egyetértett, majd hozzátette, „minél hamarabb és erőteljesebben lépünk fel ez ellen, annál kisebb lesz a kockázat”.
