Tanulmány: fennáll a veszély, hogy a 21. század legsúlyosabb élelmiszerválsága előtt állunk
Az egymást érő negatív hatások következtében széles körű problémák jöhetnek, ám a megfelelő időben hozott intézkedésekkel a legrosszabb kimenetel is elkerülhető.
A McKinsey Global Institute legfrissebb tanulmányából kiderül, miszerint az ukrajnai háború, az éghajlatváltozás és a világjárvány olyan logisztikai korlátokat generál, amelyek 2023 végére akár 60 millió tonnás gabonahiányt is okozhatnak.
A gabona ára először 2020-ban emelkedett meg jelentősen, amikor a pandémia hatásai a globális logisztikai láncokat is negatívan érintették, majd az aszály és az ukrajnai háború még tovább súlyosbította a helyzetet.
Idén mintegy 18-22 millió tonnával kevesebb gabonát exportáltak Ukrajnából és Oroszországból, amely a háború folytatódásával még tovább csökkenhet, emellett a műtrágya kapcsán jelentkező áremelkedés és áruhiány is gondot okoz.
Emiatt egyes országok arra kényszerülhetnek, hogy saját gazdaságuk megóvása érdekében visszaszorítsák az exportot, az egymást érő negatív hatások következtében pedig fennáll a veszély, hogy a 21. század eddigi legsúlyosabb élelmiszerválsága áll előttünk.
A becslések szerint 2023 végén akár 60 millió tonnára rúghat a gabonahiány, amely 250 millió ember (a világ népességének 3 százaléka) éves táplálékbevitelének elvesztését jelentené, ez pedig globális szinten is széles körű problémákat okozna.
Mindez hosszú távon elszálló inflációhoz, gyengébb költségvetési erőhöz, politikai instabilitáshoz, erőszakhoz és alultápláltsághoz vezethet, azonban a legrosszabb kimenetel is elkerülhető, ha megfelelő intézkedéseket hozunk mielőbb – írta a Helsinki Times.
Ehhez a fekete-tengeri logisztikai útvonal feloldására és kockázatmentesítésére, a kereskedelmi korlátozások csökkentésére, a meglévő gabonatartalékok felhasználására, valamint a leginkább érintett területek és lakosság számára nyújtott pénzügyi támogatásra van szükség.