Szvjatlana Cihanouszkaja szankciókat kért Bidentől Fehéroroszország ellen
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető felszólította Washingtont, hogy vezessen be új, szigorú szankciókat az ország néhány legnagyobb munkaadója ellen, és arra sürgette Joe Biden elnököt, hogy vesse fel a kérdést Vlagyimir Putyin orosz államfőnek is.
Cihanouszkaja, aki a tavaly nyári vitatott elnökválasztáson a veterán vezető, Alekszandr Lukasenko ellen indult, majd a szomszédos Litvániába menekült, szerdán az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt tartott felszólalásában sürgette a szankciókat Lukasenko ellen.
Úgy érvelt, hogy Lukasenko leváltásához elengedhetetlen a Nyugat összehangolt kampánya, különben „országunkat Európa Észak-Koreájává változtatná – átláthatatlanná, kiszámíthatatlanná és veszélyessé tenné”.
Sürgette az Egyesült Államokat, hogy „terjessze ki a szankciókat Lukasenka cinkosai ellen, akik finanszírozzák uralmát, beleértve az olyan vállalkozásokat, mint a Belaruskali és a Mozyr olajfinomító”. Az állami tulajdonban lévő ipar kulcsfontosságú része Fehéroroszország gazdaságának, az ország a világ egyik vezető nehézgépgyártója, az ágazat pedig rengeteg állampolgárt foglalkoztat.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova még aznap közleményben utasította vissza a célzott gazdasági intézkedésekre vonatkozó felhívást, és azt mondta: „Fehéroroszok dolgoznak ezekben a vállalatokban! Hogyan lehet kérni, hogy olyan embereket, saját állampolgáraikat vegyék célba, akik évek, évtizedek óta hazai terméket állítanak elő?!”.
Az ellenzéki politikus arra is sürgette Bident, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való jövő heti találkozóján vesse fel az ügyét. A két vezető június 16-án Genfben találkozik először Biden beiktatása óta. Ahogy arról az RT is beszámolt, Lukasenko nemrég találkozott Putyinnal az orosz tengerparti városban, Szocsiban, ahol mindkét fél megerősítette a szoros kapcsolatot, és még szorosabb együttműködést ígértek egymásnak a jövőben.
Cihanouszkaja azt állítja, hogy ő volt a valódi győztes a tavaly augusztusi elnökválasztáson, amelyet az ellenzék és számos nemzetközi megfigyelő szerint is manipuláltak. A korábbi jelölt a hét elején a cseh fővárosban tett látogatásán az 1968-as „prágai tavaszhoz” hasonlította az eredmény ellen tiltakozók elleni fellépést. Számos európai országot érintő körútra indult, ahol találkozik a kormányok képviselőivel, és támogatást kér Lukasenko hivatalából való kiszorítására irányuló erőfeszítéseihez.