Szúrós kritikákat kapott a pártalapításra készülő Márki-Zay Péter
Politikai amatőrizmus, hiányzó anyagi és intellektuális háttér, ugyanakkor voltak támogató hangok is.
Hódmezõvásárhely, 2022. április 3.
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezõvásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
MTI/Rosta TiborMárki-Zay Péter bár már korábban is pedzegette a pártalapítást, ma már konkrétumokkal is alátámasztotta elképzeléseit. Hódmezővásárhely polgármestere egy jobbközép néppártot szeretne létrehozni, „ahol a konzervatívok, a keresztények, a zöldek és a liberálisok is jelen lesznek”.
Márki-Zay kijelentéseit heves reakciók követték, Nagy Attila Tibor az ATV Híradójában úgy vélekedett, hogy a pártalapításnak „csak akkor lenne értelme, ha egy nagy, domináns pártot hozna létre, de ehhez sem a szükséges anyagi, sem az intellektuális háttere nincs meg”.
Az elemző szerint ráadásul ezzel is a Fidesznek kedvez, valamint „beleköp Jakab Péter levesébe”. A Jobbik az ATV-nek küldött levelében még tovább ment: „Márki-Zay Péter politikai amatörizmusának eredményét április harmadikán láthattuk. Az pedig maga a két lábon járó politikai paradoxon, hogy a leendő formációját „civilek pártjaként” definiálja.”
Valamivel finomabb kritikát fogalmazott meg Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, aki szerint felesleges lenne azért új pártot alapítani, hogy ugyanazokat a szavazókat próbálja meg megszólítani, mint eddig is.
Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője ugyanakkor üdvözölte az ötletet: „nagyon helyén volna Magyarországon egy jobbközép keresztény értékeken alapuló konzervatív párt, amelyik nem a Fidesznek ezt az ál szemforgató, vagy hamis keresztény világát képviselné.”
Az ATV az ellenzéki tömb többi pártját is igyekezett megszólaltatni, de a Momentum és a DK visszautasította a választ, az MSZP és az LMP pedig nem jelzett vissza a kérdésekre.
