Szuperpontos atomórákkal azonosítható a sötét anyag oszcillációja
A sötét anyag detektálása talán az egyik legnagyobb kihívás a modern kori fizikusok számára, hiszen bár megállapították, hogy ez a rejtélyes matéria tölti ki az univerzum egynegyedét, még egyszer sem tudták bizonyítani a létezését.
A sötét anyag detektálása talán az egyik legnagyobb kihívás a modern kori fizikusok számára, hiszen bár megállapították, hogy ez a rejtélyes matéria tölti ki az univerzum egynegyedét, még egyszer sem tudták bizonyítani a létezését.
Az Physical Review Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy olyan ultrapontos atomóra segítségével, ami 20 milliárd évig képes egy másodperces hibahatáron belül működni, nyomon követhetik a sötét anyag és a látható anyag részecskéinek találkozásából keletkező oszcillációkat.
Egyelőre még nem helyezték üzembe ezeket a szerkezeteket, de a közeljövőben egészen biztosan arra használhatják majd őket, hogy miniatűr skálán vadásszanak a sötét anyagra.
A tűpontos atomórák az időt úgy határozzák meg, hogy lemérik az atomok elektronvesztése és elektronfelvétele közti egyperces frekvencia-változásokat – a szóban forgó kísérletek során ezek akkor jöhetnek létre, amikor a részecskék interakcióba lépnek a sötét anyaggal.
A sötét anyag interakciója alapján begyűjtött információkkal az elektronnál egymilliárdszor kisebb egységeket vizsgálhatnak meg, amire eddig még egyszer sem volt példa a modern fizika története során.
Jun Ye, a kutatás főszerzője és egyben a Coloradói Egyetem professzora elmondta,
Mivel a sötét és látható anyag közti kölcsönhatások elméleti síkon bizonyos fizikai törvényszerűségek határain belül mozognak, ezért könnyen elképzelhető, hogy Ye kísérletével végre rábukkanhatnak a misztikus matériára.
Ha ez mégsem sikerülne, akkor a tudósoknak újra kellene írniuk a sötét anyagról felállított modelljeiket, és mindent az alapoktól kezdhetnének el, hiszen az eddigi teóriáik megdőlnének.