Szlávik János: a poszt-Covid ma már nagyobb probléma, mint maga a Covid

Szlávik János főorvos, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője többek között a covid aktuális helyzetéről, az Erisről, az őszi kilátásokról, a nyugat-nílusi lázról és a poszt-Covidról beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Ez utóbbi kapcsán azt mondta, aki oltást kapott, annál enyhébb a poszt-Covid lefolyása statisztikailag.

„Ez azt jelenti, hogy annak is lehet poszt-Covidja, aki enyhe módon esett át a fertőzésen. Nyilvánvalóan, aki súlyos, pláne intenzív osztályos ellátásban részesült, annál súlyosabb poszt-Covid van, de nem nagyon tudjuk megmondani azt, hogy pontosan mit okoz. Például, valakinek a covid után nagyon hosszú ideig fáj a feje és korábban nem volt, ezért úgy gondolja, hogy ez egy poszt-Covid tünet” – magyarázta. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Megjegyezte, sajnos a mérésére megint csak nincs semmilyen lehetőségük. „Feltételezni lehet. Ebből következik, hogy a kezelése sem könnyű. A poszt-Covid nagyon komoly gond. Egyes országokban úgy tartják, hogy a poszt-Covid ma már nagyobb probléma, mint maga a Covid” – tette hozzá a szakember. Ezt követően arra utalt, az már korábban is ismert volt, hogy „pont a Covid egy nagyon súlyos, hosszú távú szövődménye a tüdőfibrózis, a tüdő szöveteinek a rugalmatlanná válása. Ez ellen vannak gyógyszerek. Tehát bizonyos poszt-Covid tüneteket tudunk kezelni, de nagyon rövid idő ez még az orvostudományban, csak néhány éve volt koronavírus-járvány. Egyelőre még nagyon sok mindent tanulunk. A terápiában nagyon lassú a fejlődés, nagyon lassan jönnek azok a vírusellenes szerek, amelyek magát a koronavírust pusztítják” – mondta.

A nyugat-nílusi láz kapcsán arról beszélt, ez egy vándormadarak által terjesztett, ritkán előforduló megbetegedés. Majd azzal folytatta, „évente Magyarországon az az öt-hat-tíz konkrét megbetegedés, amit mi diagnosztizálunk, nem sok. A nyugat-nílusi láz ellen az emberi szervezet termel ellenanyagokat és ezek mérhetők. Egy vizsgálatban a Duna-Tisza-közén megnéztek egy populációt, hogy abban hány ember kapta el úgy a nyugat-nílusi lázat, hogy nem is tudott róla, és kiderült, hogy körülbelül 0,1 százalék. Tehát ezer emberből egy úgy esett át a nyugat-nílusi lázon. Az a titka a nyugat-nílusi láznak, hogy 80 százalékban teljesen tünetmentes. Nagyon enyhe megbetegedés, ha egyáltalán okoz tüneteket” – írta az Infostart.

Elmondása szerint körülbelül 20 százalék lesz lázas, különböző tüneteket észlel magán és alig egy-két százalékban, többnyire idős, beteg embereknél okoz agyvelő-, agyhártyagyulladást, ami viszont veszélyes. „Viszont ők kórházba kerülnek, ők a bejelentett esetek és ők azok, akiket próbálunk különböző tüneti szerekkel gyógyítani, hiszen a nyugat-nílusi láz ellen semmilyen specifikus terápia nem áll rendelkezésünkre. De hangsúlyozom, évente ebből nincs sok” – emelte ki.

Szlávik János szerint „Európában a vándormadarak vonulási helyén sincs túl sok. Görögországban, Olaszországban, Romániában, évente, ha 100-200 eset fordul elő, az már soknak tekintendő, úgyhogy a nyugat-nílusi láz ritka betegség”. Ezután arról kérdezték, azért nincs-e rá gyógyszer, mert annyira kevés megbetegedés van, hogy nem lehet rá kifejleszteni, vagy pedig azért, mert nem éri meg. Erre azt felelte, „igen, nehéz ezt kimondani, de a ritka betegségek ellen ritkán fejlesztenek gyógyszert”.