Szívszorító történet a koronavírus halottairól

Hónapokon keresztül tilos volt a koronavírusban elhunyt irakiak családtagjai számára, hogy hagyományaik szerint a végső nyugalmat megadják szeretteik számára, ugyanis hatóságilag intézték el a holtak elhantolását.

A kiindulópont az volt ezen szabály megalkotása során, hogy a koronavírusban elhunytak továbbra is tudják terjeszteni a vírust, ezért nem biztonságos, ha a holttesteket átadják a családtagoknak. Jelenleg a tudományos bizonyítékok nem afelé mutatnak, hogy ez a félelem tényszerűen igazolható, viszont a szabályt betartották a gyászoló családok, leginkább kényszerből. Soron kívül Egyre több balatoni település vezeti be a fizetős parkolást

A hatóságok viszont – feltehetően szintén kényszerből – nem éppen a gyászolók számára legkellemesebb megoldást választották, ugyanis az iraki Najaf szentélyváros melletti sivatagban jelöltek ki egy úgynevezett „koronavírus-temetőt”, ahol önkéntes sírásók, teljes védőfelszerelésben, egymástól öt méter távolságra temették el az áldozatokat.

A hatósági temetéseken legfeljebb egy családtag vehetett részt, ám ezek sem ceremóniás keretek között zajlottak, szimplán elásták a testeket, általában éjszaka. Az áldozatok vallásilag teljesen vegyesek voltak, síták, szunniták és keresztények egyaránt, különböző temetkezési szokásokkal, a koronavírus miatt azonban a hatóságok erre nem voltak különösebb tekintettel.

Szeptember 7-én azonban jött a várva várt bejelentés, az iraki hatóságok feloldották ezt a tilalmat és engedélyezték a családtagoknak, hogy a koronavírus következtében elhunytat újratemethessék abba a temetőbe, ahova a család szeretné. Így lehetőség nyílik az olyan áldozatok elszállítására is, akik egyébként az ország teljesen másik szegletében élték korábban mindennapjaikat.

Az iraki döntés az Egészségügyi Világszervezet szeptember 4-én tett megerősítése után következett, miszerint „nem valószínű, hogy az emberi maradványok vírushordozók lennének, ennek valószínűsége meglehetősen alacsony”. A családok nyomására az iraki hatóságok is engedtek, ám az első újratemetési kör meglehetősen kaotikusra sikeredett.

A najafi koronavírus-temetőt ugyanis több száz család rohamozta meg egyszerre, minden szükséges eszközt magukkal hozva: ásót, kosarat és még fakoporsót is. A sivatagos vidék az egyszerre gyászoló és megkönnyebbülő családtagok hangos sírásától és imádkozásától visszhangzott, miközben az AFP helyszíni tudósítója szerint semmilyen egészségügyi szakhatóság nem volt jelen eközben.

Olyan példák is előfordultak, hogy a család a hozzátartozójuk nevével ellátott sírhelyről kiásta a koporsót, de nem a rokonukat találták ott, vagy szimplán csak egy üres koporsót. Arra is volt példa, hogy az Iszlám temetkezési szokásokhoz szükséges lepel, amibe a holttestet kell csavarni a tisztelet jeléül, hiányzott a rokonról.

Nem meglepő módon hatalmas felháborodást keltettek a felfedezett problémák a családok körében, egyesek meglehetősen messzire mentek, és gyújtogatásba kezdtek mérgükben. Egy dologban azonban egyetértés alakult ki: az iraki hatóságok semmilyen mértékben nem voltak szakszerűek. Összességében viszont megkönnyebbült a családok jó része, akik így meg tudták adni a megfelelő végső tiszteletet a SARS-CoV-2 vírusban elhunyt rokonaiknak.