A kutatást a Mount Sinai kutatói vezették, és az eredményeket november 21-én tették közzé a Journal of the American College of Cardiology: Advances szaklapban. A vizsgálat az ASCVD kockázati pontszámot és a modernebb PREVENT eszközt értékelte. Bár utóbbi több változót is figyelembe vesz, a kutatók szerint mindkét módszer jelentős arányban tévesen nyugtatja meg a betegeket.

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Amir Ahmadi: „Kutatásunk azt mutatja, hogy a populációs alapú kockázati eszközök gyakran nem tükrözik a valódi kockázatot sok egyéni beteg esetében. Ha ezeket a pácienseket két nappal a szívrohamuk előtt vizsgáltuk volna, közel felüknek nem javasoltak volna további teszteket vagy megelőző terápiát a jelenlegi kockázati pontszámok és irányelvek alapján.” – idézi a Science Daily.

„Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a jelenlegi megközelítés, amely a kockázati pontszámokra és a tünetekre támaszkodik a megelőzés elsődleges kapuőreként, nem optimális. Itt az ideje, hogy alapvetően újragondoljuk ezt a modellt, és az ateroszklerózis képalkotás felé mozduljunk el, hogy azonosítsuk a csendes plakkot – a korai ateroszklerózist –, mielőtt esélye lenne megrepedni.”

A kutatás 474, 66 év alatti beteget vizsgált, akiknek nem volt ismert koszorúér-betegségük, és 2020 januárja és 2025 júliusa között kezelték őket első szívrohamuk után a Mount Sinai Morningside vagy a Mount Sinai Kórház intézményeiben. Az adatok szerint az ASCVD alapján a betegek 45 százaléka, míg a PREVENT szerint 61 százaléka nem kapott volna megelőző kezelést vagy további vizsgálatot.

Az elemzésből az is kiderült, hogy a betegek többsége (60 százalék) kevesebb mint két nappal a szívroham előtt észlelt tüneteket, ami azt mutatja, hogy a panaszok gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott.

A tanulmány első szerzője, Dr. Anna Mueller így fogalmazott: „Amikor visszatekintünk a szívrohamokra, a legtöbb eset alacsony vagy köztes kockázati csoportba sorolt betegeknél fordul elő. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy az alacsony kockázati pontszám, valamint a klasszikus tünetek – mint a mellkasi fájdalom vagy a légszomj – hiánya nem jelent biztonságot egyéni szinten. A mi kutatásunk egy nagy hibát tár fel: az eszközök, amelyek hatékonyak a nagy populációk nyomon követésében, nem működnek jól az egyéni ellátás irányításában. Ehelyett az orvosoknak a plakk kimutatására kellene összpontosítaniuk, hogy korábban kezelhessék a betegséget, ami életeket menthet.”

A kutatók hangsúlyozták, hogy további vizsgálatok szükségesek a módszerek finomításához, és a jövőben a szív- és érrendszeri képalkotás nagyobb szerepet kaphat a korai felismerésben és megelőzésben.