Szingapúr a szennyvízből készít ultratiszta ivóvizet
Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik az ország vízügyi hivatala szerint.
Fotó: Unsplash/Cia Gould
Óriási szivattyúk kavarognak mélyen a föld alatt egy szingapúri üzemben, amely segít a szennyvizet olyan tiszta vízzé alakítani, hogy az emberi fogyasztásra is alkalmas legyen, miközben csökkenti az óceánok szennyezését. Az apró szigetország kevés természetes vízforrással rendelkezik, és már régóta főként a szomszédos Malajziából származó vízellátásra szorul.
Az önellátás fokozása érdekében a kormány fejlett szennyvíztisztító rendszert fejlesztett ki, amely alagúthálózatot és csúcstechnológiás üzemeket foglal magában. Az újrahasznosított szennyvíz ma már Szingapúr vízigényének 40 százalékát képes fedezni – ez az arány az ország vízügyi hivatala szerint 2060-ra várhatóan 55 százalékra emelkedik.
Bár a legtöbbet ipari célokra használják fel, egy részét az 5,7 millió lakosú városállam víztározóiban lévő ivóvízkészletekhez adják hozzá. A rendszer pedig segít csökkenteni a vizek szennyezését, mivel a kezelt víznek csak kis része kerül a tengerbe. Ez ellentétben áll a legtöbb ország gyakorlatával – az ENSZ becslései szerint a világ szennyvizének 80 százaléka tisztítás vagy újrafelhasználás nélkül folyik vissza az ökoszisztémába.
„Szingapúrnak nincsenek természeti erőforrásai, és a területe is korlátozott, ezért mindig keressük a vízforrások feltárásának és a vízkészletünk bővítésének lehetőségeit”
– mondta az AFP-nek Low Pei Chin, a Közműszolgáltatási Hivatal vízrekultivációs részlegének főmérnöke.
Az egyik legfontosabb stratégia „minden csepp összegyűjtése” és „végtelen újrafelhasználása” – tette hozzá. Ez kiegészíti a városállam vízkészletének biztosítására szolgáló egyéb fő megközelítéseit – a víz importálását, a víztározók használatát és a tengervíz sótalanítását. Az újrahasznosítási rendszer középpontjában a város keleti partján található csúcstechnológiás Changi vízvisszanyerő üzem áll.
A szűkös földterületű Szingapúrban a létesítmény egy része a föld alatt van – némelyik akár 25 emelet mélyen –, és a szennyvíz egy hatalmas, 48 kilométeres alagúton keresztül áramlik, amely a csatornákkal van összekötve.
A telephelyen acélcsövek, csövek, tartályok, szűrőrendszerek és egyéb gépek labirintusa található, és naponta akár 900 millió liter szennyvizet is képes kezelni – ez egy olimpiai méretű úszómedence 24 órás feltöltéséhez elegendő egy éven át. Az egyik épületben ventilátorok hálózatát szerelték fel, hogy a levegő friss maradjon, bár a rendszer még mindig elég bűzös szagot áraszt.
