A szilveszteri-újévi lencse nagy része külföldről – Kanadából, Oroszországból és Lengyelországból – érkezik, a lencse termesztése háttérbe szorult Magyarországon az utóbbi évtizedekben ökológiai érzékenysége és az olcsóbb import miatt – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.

A közleményben ismertetik, hogy a Világélelmezésügyi Szervezet, a FAO szerint 2010 óta a lencsetermesztés 4,28 millió hektárról 6,58 millió hektárra nőtt 2017-ig. A világ legnagyobb lencsetermesztő országai Kanada, India és az Egyesült Államok. Az Európai Unióban legnagyobb területen Spanyolországban termesztik a lencsét, 36 504 hektáron, de Franciaország és Görögország lencsetermesztése is jelentős.

Magyarországon az idén mindössze 284 hektáron vetettek lencsét, belföldön szinte csak Győr-Moson-Sopron megyében foglalkoznak a hüvelyes főzeléknövény termesztésével. A 4400 tonnás import mellett ugyanakkor csaknem 200 tonnát exportált az ország, bár ennek jelentős része reexport.

A NAK szerint Magyarországon a lencse stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki, így az értékesítés biztonsága alacsony, az import jelentős mennyisége miatt minimális a kereslet a hazai termesztésű lencse iránt. Az import lencse ára a hazainál mintegy két és félszer alacsonyabb.

Az agrárkamara úgy véli, a kedvezőtlen helyzet megoldására elsősorban a növény stabil kereskedelmi pozícióit kellene kialakítani az országban, amely nagy valószínűséggel maga után vonná a kiszámítható piaci viszonyokat, ugyanis az őszi fajták termesztésével a termésbiztonság és a termőképesség egyaránt növelhető.

A lencse belföldi piaci helyzetének stabilizálásán túl a megfelelő és érdekelt feldolgozó-kapacitás kiépítése, illetve a szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatása segíthetné a lencse magyarországi újbóli elterjedését – hangsúlyozza a NAK közleményében.