Jó szilvatermésre számíthatunk idén, de a hőség így is érezteti hatását

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, Kelemen Péter az InfoRádióban arról beszélt, miszerint az országosan jelentkező változékony időjárás okozta tavaszi fagykár és hideghatás következtében a megszokottnál nagyobb mértékű szilvahullás volt idén. Ám még így is 50-60 ezer tonna között alakulhat a hazai szilvatermés, ami az elmúlt éveknél sokkal kedvezőbb adat (az utóbbi négy évben átlagosan 45 ezer tonnányi gyümölcsöt takarítottak be az ültetvényeken). Mint mondta, a szilva főszezonja augusztusra tehető.

De idén két-három héttel korábban ért meg a megszokottakhoz képest, és ezért kezdődött korábban a betakarítási időszak is. Kelemen Péter megjegyezte: jelenleg a közép, kései érésű szilvafajták a legkeresettebbek, amelyeket nagy területeken telepítettek az elmúlt évtizedekben országszerte. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: ha tartósan marad az extrém meleg, a vártnál kevesebb szilvát takaríthatnak be a termelők. Állítása szerint a legnagyobb problémát jelenleg a szárazság és a légköri aszály okozza, ami visszafogja a szilva növekedését. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Egyes érzékenyebb fajták pedig megaszalódnak a fán a nagy melegben, ám komolyabb növényvédelmi problémáról idén nem számoltak be a termelők. Az viszont tovább nehezíti a helyzetet, hogy a termőterület folyamatosan csökken (Magyarországon jelenleg 5776 hektáron termelnek szilvát), míg tíz éve nyolcezer hektáron termett meg a szilva. A legnagyobb területen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Duna-Tisza közén, Pest vármegyében és Bács-Kiskun vámegyében termelnek szilvát – írja az Infostart a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB közös körképének adataira hivatkozva.

A cikk szerint a termés bő fele a feldolgozóiparba kerül (hazai vagy esetlegesen külföldi, főleg német piacra), szűk felét a hazai, kisebb hányadát pedig a külföldi frisspiacon értékesítik. Mint írják, a szilva korábban jelentős exportcikk volt (2020 előtt jellemzően 8-12 ezer tonnát vittek ki külföldre), de az utóbbi három évben a jelentős terméskiesések miatt 2-4 ezer tonna közé korlátozódott az exportált mennyiség. A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott – jegyzik meg.

Korábban azt is megírtuk, hogy a kánikula miatt kevesebb csemegekukorica teremhet, mint tavaly. Hiába öntözik az ültetvényeket, ezt a nagy meleget és az óriási UV-sugárzást nem tudják tolerálni a növények. De arra is kitértünk, hogy a gabona minősége romlik, az ára viszont nő. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke szerint akár 10 százalékos áremelkedés is bekövetkezhet a lisztpiacon. Mindemellett a szakértők úgy látják, a szélsőséges időjárási események miatt egyre drágább lesz az élelmiszer, s ez ellen nem sokat tudunk tenni.