Szijjártó Péter: Von der Leyen felelőssége, hogy Európát belevitte egy vesztes háborúba
Szijjártó Péter súlyos kritikákat fogalmazott meg Ursula von der Leyennel szemben, aki láthatóan nem rajong a magyar kormányárt.
Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az esemény fõszónokaként beszél az európai posztgraduális felsõoktatási intézmény, a College of Europe bruges-i részlegének 75. tanévnyitóján 2024. október 28-án.
MTI/EPA/Olivier MatthysEzt már nem egyszer jelezte, noha az Európai Bizottság elnökeként pártatlannak kellene maradnia. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szintén kritikával illette az elnököt és azt mondta, az elmúlt öt év vesszőfutás után az Európai Unió már kevésbé biztonságos és versenyképes.
„Az Ursula von der Leyen elnök vezette Európai Bizottság nehéz helyzetbe hozta az Európai Uniót: az elmúlt öt év vesszőfutása nyomán az EU kevésbé biztonságos, kevésbé versenyképes és politikailag súlytalanabb lett, mint 2019-ben volt.” – írta a bejegyzésében Szijjártó Péter.
Szijjártó szerint Von der Leyen egyértelmű felelőssége, hogy Európát gyakorlatilag belevitte egy vesztes háborúba. Ezzel pedig az EU világgazdasági és világpolitikai jelentősége is csökkent, ami súlyos anyagi károkat is jelent a tagállamoknak.
Az extra vám helyzete az autóiparban
„A Bizottság elnökének egyértelmű felelőssége, hogy Európát belevitte egy vesztes háborúba, hogy az EU világgazdasági és világpolitikai jelentősége lecsökkent. A leköszönő Európai Bizottság a távozása előtt még egy kegyelemdöfést ad az európai gazdaságnak, bevisz még egy mélyütést az európai versenyképességnek azzal, hogy – a tagállamok és az iparág legnagyobb vállalatainak véleményét figyelmen kívül hagyva – extra vámokat vezet be az elektromos autóipar kínai szereplőire.”
Szijjártó szerint a helyzet alapján mindez nem az európai uniós országok érdekeit szolgálja, mivel 27 országból 10 szavazta meg az extra vámokat. Az európai autógyártók még nehezebb helyzetbe kerülhetnek ezzel, ami Magyarország számára is rossz hírt jelent.
„Jogos a kérdés: kinek az érdekét szolgálja mindez? Az európai uniós országokét biztosan nem, mert a 27-ből mindössze 10-en szavazták meg. Az európai autógyártókét sem: az autóipar legnagyobb szereplői kézzel-lábbal tiltakoznak az intézkedéssel szemben, hiszen az európai elektromobilitási stratégia sikere nehezen képzelhető el a kínai beszállítókkal való együttműködés nélkül.”
„Ha tehát sem az európai országok, sem az autógyártók érdekét nem szolgálja az intézkedés, akkor miért lépik meg? Hogy ártsanak, ahogyan ártottak öt éven keresztül.”
