A műsor közepén elhangzott kritikák visszatérő motívuma volt, amikor a miniszter kifejtette: “folyamatosan hordták, hordják az olajat a tűzre, és ezzel a háború meghosszabbításához, az európai-orosz kapcsolatok már-már kibékíthetetlenné tételéhez vezettek és az európai biztonságot aláásták”. Ezzel szerinte Európa elvesztette azt a lehetőséget, hogy a saját jövőjéről, a saját sorsáról önmaga határozzon: „Európa sorsáról nem Európa, nem az európaiak, pláne nem Brüsszel dönt, mert megszűnt világpolitikai tényezőnek lenni.”

A miniszter kritikai soraiba beillesztette azt is, hogy az EU az elmúlt 3,5 évben nem tudta megállítani az európai kontinens szívében zajló háborút, sőt döntő felelőssége van abban, hogy ez a háború még most is zajlik. Kijelentette: a háborút „le lehetett volna zárni másfél hónapon belül, ha azt a dokumentumot, amit már parafáltak az oroszok és az ukránok, azt végrehajtották volna, elfogadták volna a rendezés alapjának.” Ezzel szemben Nyugat-Európa szerinte azt tette, hogy „rávette, rákényszerítette az ukránokat, hogy folytassák a harcot.”

“Azt békepártiságnak nevezni azért az elég durva” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve: az európai vezetők legutóbbi nyilatkozata, amelyet egyedül Magyarország nem írt alá, „nem a békét szorgalmazza, hanem megpróbálja aláaknázni a békéhez vezető utat.” Azt is hangsúlyozta: “Egy dologban mindenki biztos lehet, Európa jövőbeni biztonságos működéséhez az Oroszországgal való partnerség elengedhetetlen”, mely szerinte nem politikai, hanem földrajzi okokból következik.

Alaszkában hamarosan csúcstalálkozó lesz

Előrevetítette, hogy Alaszkában hamarosan csúcstalálkozó lesz az Egyesült Államok és Oroszország vezetője között, amelynek „leegyszerűsítve kétfajta kimenete lehet, siker, vagy nem siker, és ez azért meghatározó a világ jövője szempontjából, mert a kimenetele előrevetítheti azt, hogy a világnak milyen mértékben kell egy esetleges harmadik világháború árnyékában élnie a következő években.”

A miniszter reagált arra a szerdai, az ukrán biztonsági szolgálat korábbi vezetője által írt véleménycikkre is, amely Orbán Viktort orosz kémnek tartotta, és hangsúlyozta: ma az ukrán külpolitikai törekvések közül az egyik legfontosabb az, hogy Magyarországon jövőre a Tisza Párt nyerje a parlamenti választást. Úgy vélte, Kijev pontosan tudja, hogy ha nem nemzeti kormány lesz Magyarországon, akkor „az azonnal beengedi Ukrajnát az Európai Unióba, azonnal fegyvereket és pénzt küld Kijevbe, azonnal háromszor-négyszer-ötször annyiért vesz majd energiát.”

Hozzátette, ez a törekvés egybeesik a brüsszeli célokkal, hiszen ott sem titkolják, ki lehet „az új arca Magyarországnak”. Manfred Weber ezt szerinte nyíltan felvállalta az Európai Parlamentben. „Brüsszel abban érdekelt, hogy a 27. európai uniós tagállamban is egy őt kiszolgáló, a brüsszeli törekvésekhez kritikátlanul viszonyuló kormány jöjjön létre” – mondta, hozzátéve, hogy a magyar embereknek nem mondhatják meg Brüsszelből, kit válasszanak.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy Ceber Roland kárpátaljai magyar politikus szerinte a magyarellenes ukrán politika egyik fontos szereplője, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarországra. Végül a Tisza Pártról úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem kormányzóképes, amit példaként Kulja András egészségpolitikus vitaszerepléseivel is alátámasztott.

Liner/MTI