Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben – jelentette be Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve. Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián a nyilvánosság előtt írta alá a vámrendeletet, amit megelőzően csaknem egy órás beszédben érvelt a „viszonossági vámok” mellett. A gazdasági indokok között említette, hogy 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és elmondta: azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben.

Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az „előjognak„” az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a „viszonossági vám„, az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Sok ország kereste meg Trumpot

Donald Trump elmondta, hogy számos országból keresték meg, kivételt kérve, amivel kapcsolatban kijelentette: az amerikai vám abban az esetben csökkenhet, ha a másik fél megszünteti a kereskedelmi akadályokat az amerikai termékekkel szemben.

A kereskedelmi partnerek által alkalmazott, az amerikai exportot nehezítő akadályok között kiemelte az árfolyampolitikát, az általános forgalmi adó rendszerét, valamint további előírásokat. Példaként említette az Európai Unió szabályozását, amire hivatkozva az amerikai baromfitermékeket nem engedi be piacára, valamint bírálta Ausztráliát, amiért az amerikai marhahús megjelenését akadályozza piacán. Az elnök egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államokban végzett termelési tevékenységet nem terheli vám, ami ösztönzőleg hat majd az ipari befektetésekre, és munkahelyeket teremt az amerikai emberek számára.

Trump az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozta, nagyon nem elégedett azzal, ahogyan az EU kezeli az Egyesült Államokat. Emiatt súlyos vámokat helyezett kilátásba, és miután az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság még csak tárgyalni sem tárgyalt az USA első emberével, bekövetkezett, amitől sokan tartottak.

Trump súlyos vámokat lépetett életbe az EU-val szemben, aminek komoly negatív hatásai lehetnek, függetlenül attól, hogy Von der Leyen kemény válaszlépéseket helyezett kilátásba. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az elsők között reagált Trump bejelentésére, szerinte ismét a brüsszeli politikus alkalmatlanságának levét isszák meg az Európában élők.

„Az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák. A helyzet az amerikai elnök tegnapi vámbejelentései után egyértelmű: az Európai Bizottságnak tárgyalnia kellett volna! Minderre volt (lett volna) két és fél hónapjuk.” – írta a Facebook oldalán Szijjártó.

Ez nagyon sokba fog kerülni

A külügyminiszter azon a véleményen van, hogy tárgyalni kellett volna az amerikai kormányzattal. Szijjártó hozzátette, az lett volna helyes, ha csökkentik az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre 10 százalékról 2,5 százalékra, de ez nem történt meg.

„Tárgyalni kellett volna az amerikai kormányzattal a vámügyi együttműködésről és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre, vagyis 10-ről 2,5%-ra.” – jegyezte meg Szijjártó.

A kormánytag szerint a Bizottság ezt is elhibázta, aminek most itt az ára. Ebből a brüsszeli vezetők nem sokat fognak érezni a havi több ezer eurós fizetésük miatt, addig az átlagemberek nagyon is. „Az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. Nem tárgyaltak, helyette megint ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből. S mindezt több ezer eurós havi fizetésért…”

Liner/MTI