Szijjártó szerint továbbra is fontos piac a Kelet, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni
A magyar külügyminiszter is nagyon fontos piacnak tartja a keleti régiót, és a Nyugat nem hagyhatja mindezt figyelmen kívül.
Fotó: Facebook/Szijjártó PéterAz ukrajnai háború miatt a kelet-nyugati együttműködés reménye Európán belül szertefoszlott, legalábbis a következő időszakban, ez azonban megnöveli ennek jelentőségét globálisan – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Prágában.
A minisztérium közleménye szerint tárcavezető az Indo-Pacific Forum nevű rendezvényen hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktus egyik fontos következménye, hogy át kell alakítani a Kelet és Nyugat közötti az ellátási láncokat, mivel ezek fenntartása létfontosságú az európai gazdaság szempontjából.
Aláhúzta: az Európa és az indiai-, csendes-óceáni régió közötti gazdasági együttműködés javításának elmaradása komoly növekedési potenciáltól fosztaná meg mindkét oldalt, a kormányoknak és a brüsszeli intézményeknek ezért feladata a pragmatikus, kölcsönösen előnyös, aktív kapcsolatok erősítése.
Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy Magyarország a tizedik legnyitottabb gazdaság a világon, ahol rendkívül fontos szerepet tölt be a külföldi működőtőke, és az export a bruttó hazai termék (GDP) több mint 85 százalékát adja. Mint rámutatott, csak tavaly 25 százalékkal nőtt az ország kivitele, és egyben a délkelet-ázsiai térséggel folytatott kereskedelem rekordja is megdőlt, annak volumene meghaladta a 13,5 milliárd dollárt.
„Magyarország jól teljesít a délkelet-ázsiai térséggel való együttműködésben, hiszen most már három éven keresztül innen érkeztek a legnagyobb beruházások Magyarországra” – emelte ki. Ezért úgy gondolom, nem meglepetés, hogy Magyarország pragmatikus együttműködést sürget Ázsia délkeleti része és Európa között a kölcsönös előnyök mentén” – fogalmazott.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a külkapcsolatok megerősítik az Európai Uniót, ezért fel kell gyorsítani az egyeztetéseket a térségbeli országokkal a partnerségi és együttműködési megállapodásokról, illetve fontosnak nevezte a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését Indonéziával, Új-Zélanddal és Ausztráliával.
„Mi, Magyarországon, nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen, ezért most az Európai Unión, Brüsszelen, az Európai Bizottságon van a sor, hogy elhárítsa azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyek még mindig nehezítik Európa kereskedelmét a világ néhány gyorsan fejlődő térségével” – mondta.
Kitért a Kínával folytatott együttműködésre is, és kijelentette: „be kell látni, függetlenül a politikai ideológiáktól és az ezek által kreált vitáktól, hogy az európai gazdaság ma nem tud, nem tudna megfelelően funkcionálni a kínai beszállítások nélkül, és be kell látni azt is, hogy az európai gazdaság fejlődéséhez, modernizálásához a kínai beruházások nagy mértékben hozzájárulnak”.
A miniszter ezért az EU-Kína beruházásvédelmi és beruházásösztönzési megállapodásról zajló tárgyalások mielőbbi lezárására szólított fel. Beszámolt arról is, hogy a hazánkban jelen lévő nyugat-európai vállalatok közül több is azt kérte tőle, győzzön meg kínai beszállító cégeket arról, hogy hozzanak létre gyárat Magyarországon, ami egyértelműen nincs összhangban a politikai diskurzussal.
A rendezvényre az EU tagállamain kívül Ausztrália, Banglades, Dél-Korea, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kanada, India, Indonézia, Japán, Malajzia, Mongólia, Nagy-Britannia, Nepál, Új-Zéland, Mianmar, Svájc, Thaiföld, Kelet-Timor és Vietnám kapott meghívást.
(MTI)
