Szijjártó elmondta, milyen nonszensz javaslatokat tett Brüsszel a földgázelosztásról
Az Európai Unió javaslataiból arra következtethetünk, hogy azt akarják, a felelősen gondolkodó és cselekvő tagállamok majd vigyázzanak azokra is, akik valamilyen oknál fogva nem tették meg a megfelelő lépéseket.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Szijjártó Péter Brüsszelből jelentkezett be az energiaügyi miniszterek rendkívüli ülése után, ahol elmondta, hogy az Európai Bizottság két javaslatot is el akart fogadtatni velük, az egyik a megújuló energiaforrások engedélyezésének felgyorsítása volt, a másik a szolidaritási földgáz-eljárásokra vonatkozott. Emellett tárgyaltak a gázársapkáról is, de egyik ügyben sem hoztak döntést, viszont december 13-án újra összeülnek.
A szolidaritási csomagról szólva elmondta, hogy „ez gyakorlatilag egy újabb hatalmi törekvés Brüsszel részéről”, azért, hogy az energiapolitikát kivegyék a tagállami szuverenitás köréből, ugyanis Brüsszel ebben a körben több hatáskört akar magának – ez viszont a magyar kormány számára nem elfogadható, veszélyekkel jár.
A külügyminiszter elmondta, hogy az eredeti javaslat az volt, hogy legyen egy kötelező közös gázbeszerzési mechanizmus, amely kapcsán Magyarország elérte, hogy ebben a részvétel önkéntes legyen.
„Ugyanakkor két teljesen nonszensz elemet is tartalmaz ez a javaslat”
Szijjártó arról is beszélt, hogy észszerűtlen javaslatokkal állt elő a Bizottság, amelyből az egyik az volt, hogy mostantól kezdve minden uniós tagállamnak és vállalatnak a tárgyalások megkezdése előtt 6 héttel be kellene jelentenie a tárgyalási szándékát a földgázvásárlásról.
„Ez nyilvánvalóan őrültség, nonszensz, nem is értjük, hogy kerülhetett bele a javaslatba. Egy vészhelyzetben, egy válsághelyzetben, amikor azonnal dönteni kell, akkor nemhogy 6 hat hét nincsen várakozni, hanem gyakorlatilag 1 nap nap sincsen arra, hogy várjunk”
– reagált a külügyminiszter.
Ráadásul Brüsszel ezzel megint a nemzeti hatáskörökbe akar belenyúlni, „arról nem is beszélve, hogy olyan információkat kellene átadni az Európai Bizottságnak, amelyek átadása súlyos érdeksérelmeket okozna, hiszen ezek olyan nemzeti piaci információk, amelyek az adott országon kívül nem tartoznak senkire”, a magyar kormány pedig nem szeretné, ha Brüsszel ezekkel visszaélne, vagy beleavatkozva a szerződések megkötésébe.
A másik javaslat pedig az volt, hogy veszélyhelyzetben egy tagországnak, ha van földgáz a tárolójában, akkor azt át kell adnia a szomszédos nehéz helyzetben lévő országnak, „ami megint csak nonszensz”. Ez ugyanis azt jelentené, hogy a magyar emberek pénzéből megvett földgáz, amelyet a magyar emberek használatára és a magyar gazdaság működtetésére kellene felhasználni, azt valamely szomszédos országnak oda kellene adnia brüsszeli utasításra.
„Ráadásul, amikor a földgáztárolók felöltése zajlik, akkor az ár mindig magasabb. Ez egy szokásos piaci mechanizmus. Amikor kitárolás van, amikor felhasználjuk a gázt, akkor a gáz vásárlási ára mindig alacsonyabb, mert az eladók tudják, hogy senki nem tud gázt venni, hiszen az eladók tudják, hogy mindenkinek tele vannak a tárolói” – magyarázta a működést.
Éppen ezért, ha ez a javaslat életbe lép, akkor ez egy nagyon komoly spekulációs utat nyit meg, tehát senki nem lesz abban érdekelt, hogy betároláskor gázt vegyen, hanem azt mondja, hogy »hát, majd ha nincsen nálam elég földgáz, akkor majd ezen szolidaritási mechanizmus alapján Brüsszel kötelezővé teszi a szomszédomnak – aki gondoskodott magáról, aki megvette a földgázt –, hogy adja oda nekem olcsóbban
Szijjártó felhívta rá a figyelmet, hogy
„ez gyakorlatilag oda fog vezetni, hogy Európában összességében a földgáztárolási szint le fog menni, mindenki spekulálni fog, és ez hatalmas, hatalmas ellátásbiztonsági veszélyt jelent. Ezért mi az energiaspekuláció helyett továbbra is az energiabiztonság talaján állunk”.
