A kutatás vezetője, Jinghui Luo: „Az autofágia hatékonyabban kezeli a nagyobb fehérjecsomókat. A spermin, úgy mondhatjuk, a kötőanyag, amely összefogja a szálakat. A molekulák között csak gyenge elektromos vonzóerők vannak, ezek megszervezik őket, de nem kötik össze szorosan.”

A kutatók szerint a spermin úgy működik, mint a sajt a spagettin: „A spermin olyan, mint a sajt, amely összekapcsolja a hosszú, vékony tésztaszálakat anélkül, hogy összeragasztaná őket, így könnyebben emészthetővé válnak.” Ez a folyamat elősegíti az autofágiát, vagyis azt a sejtszintű takarító mechanizmust, amely során a káros vagy felesleges fehérjék membránnal körülvett hólyagokba záródnak, majd enzimek bontják le őket.

A spermin a sejtekben számos alapvető folyamatban részt vesz: szabályozza a génműködést, támogatja a sejtek osztódását és mozgását, valamint kulcsszerepet játszik a biomolekuláris kondenzációban, amely során a nagy molekulák csepp-szerű régiókba rendeződnek a sejten belül. Luo szerint: „Ha jobban megértjük az alapfolyamatokat, akkor ízletesebb és könnyebben emészthető ételeket tudunk főzni, mert pontosan tudni fogjuk, mely fűszerek, milyen mennyiségben teszik különösen ízessé a szószt.”

A kutatás során a tudósok nemcsak üvegkapillárisokban (in vitro), hanem élő szervezetekben (in vivo) is vizsgálták a spermin hatásait. Modellként a C. elegans fonálférget használták, amelynél a spermin meghosszabbította az élettartamot, javította az időskori mozgásképességet, és erősítette a sejtek energiatermelő központjait, a mitokondriumokat – írja a cikkében a Science Daily.

A kutatók hangsúlyozták, a spermin más betegségekben, például a rákban is szerepet játszhat, ezért további vizsgálatok szükségesek. Luo kiemelte: „Az időben felismert plakkok kezelése életeket menthet.”