A vizsgálat középpontjában álló kezeléstípus CAR-T sejtterápia néven ismert, amely a páciensek saját immunrendszeri T-sejtjeinek begyűjtését és speciális jelzőfehérjéknek való kitettségét jelenti, amelyek átprogramozzák őket. Az átalakított sejtek ezután jobban fel vannak készülve a szaporodásra és a rákos sejtek elpusztítására, intravénás infúzióval történő visszajuttatásuk a szervezetbe bizonyítottan hatékony az olyan vérrákos megbetegedések kezelésében, mint például a leukémia.

Véráramba kerülve ezek a CAR-T sejtek az egész testet átjárják, ami hatásossá teszi őket a széles körben elterjedt rákos megbetegedések kezelésében, de problémássá válhatnak, ha szilárd daganatokról van szó. Ezek a sűrű tumorok hajlamosak a szervektől távol is kialakulni, és olyan védekező mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek elhárítják az immunsejtek támadásait.

A problémára megoldást kereső tudósok az elmúlt években komoly áttöréseket értek el: az ígéretes technikák közé tartozik az ultrahang alkalmazása a T-sejtek aktiválására, amint azok a szilárd daganat helyére kerülnek, valamint a vakcinák használata a rákellenes képességek felturbózására, beleértve az mRNS-technológiával létrehozott védőoltásokat is.

A Stanford Egyetem kutatói úgy közelítették meg a problémát, hogy egy speciális, vízből és cellulózból készült gélt fejlesztettek ki, amelyet CAR-T sejtekkel és jeladó fehérjékkel töltöttek fel. A tudósok a két összetevőből álló gélt a tépőzárhoz hasonlították, mivel az összetevők erősen egymáshoz tudnak kötődni, de könnyen szét is lehet szedni őket.

A gél hálós szerkezete elég erős ahhoz, hogy a T-sejteket visszatartsa, de amint azok elszaporodnak és készen állnak a daganat elpusztítására, képesek kiszabadulni és a célpontjukat megtámadni. A mechanizmust szilárd daganatokkal rendelkező egereken mutatták ki, ahol a gélt a daganat mellett injekciózták be – a kísérleti rágcsálók 12 nap után rákmentessé váltak, és nem észleltek náluk káros gyulladásos reakciókat sem.

A technika sokkal jobb eredményeket mutatott, mint azok a párhuzamosan zajló kísérletek, amelyekben kizárólag CAR-T sejteket tartalmazó gélt adtak be, valamint amikor a kezelést hagyományos intravénás csepegtetéssel juttatták be a szervezetbe, illetve amikor a gélt a daganattól távolabb injektálták.

Habár az eredmények valóban biztatóak, még további munkára van szükség ahhoz, hogy a technikát széles körben is alkalmazni lehessen, ezért a kutatók következő kísérleteikben azt vizsgálják majd, hogy a gél képes-e nagyobb távolságból is eliminálni a daganatokat.