A Belgrádban tartott nyilvános beszéd során kijelentette: „Amikor a külpolitikáról van szó, szeretném megismételni: amíg én állok a kormány élén, nem fogunk szankciókat bevezetni az Orosz Föderáció ellen.”

Macut szavai ismételten megerősítették azt az irányvonalat, amit Szerbia az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta követ: a nyugati partnerek többszöri felszólítása és nyomása ellenére sem hajlandók gazdasági vagy politikai szankciókat alkalmazni Moszkva ellen.

A TASZSZ hírügynökség által közölt jelentés szerint a miniszterelnök hozzátette, hogy Szerbia nem kíván csatlakozni olyan nyilatkozatokhoz sem, amik kifejezetten Oroszország ellen irányulnak. Egy korábbi interjúban ezt így indokolta: „Szerbia számára nincs alternatívája a békének és a stabilitásnak.”

Szerbia kitart az oroszok mellett

A szerb külpolitika ezzel továbbra is sajátos egyensúlyt igyekszik fenntartani: miközben hivatalosan elismeri Ukrajna területi integritását, és nem ismeri el az Oroszország által annektált ukrán területeket, ugyanakkor elutasítja az oroszok elleni nyugati szankciókat, és fenntartja a stratégiai kapcsolatokat Moszkvával.

Alekszandar Vucsics szerb elnök már a háború korai szakaszában, 2022-ben világossá tette országa álláspontját. Nem sokkal az orosz „különleges hadművelet” kezdete után így fogalmazott: „Bár Belgrád támogatja Ukrajna területi egységét, nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen.”

Szerbia pozíciója Európán belül meglehetősen egyedi. Az ország EU-tagjelöltként próbálja egyensúlyban tartani a keleti és nyugati kapcsolatait, miközben történelmi és gazdasági okokból is erőteljes kötődése van Oroszországhoz, különösen az energetikai szektorban.