100 éve született az elfeledett háborús hős, Szenes Hanna
Izraelben még az iskolás gyerekek is ismerik Szenes Hanna nevét, de szülőhelyén, Magyarországon feledésbe merült a háborús hős.
Szenes Hanna tér Dombóváron. Fotó: Cenk55/Wikipedia
Szenes 100 évvel ezelőtt, 1921. július 17-én született egy budapesti zsidó család gyermekeként. 1944-ben, 22 éves korában merész küldetést vállalt a náci megszállás alatt álló Magyarországra – emlékezik a The Guardian Szenesre. Később, ugyanabban az évben letartóztatták és kivégezték, miután kínzásokkal nem sikerült megtörni a fiatal nőt.
Születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap 140 izraeli katona ejtőernyős ugrást hajt végre ugyanazon a helyen, amelyen ő és más zsidó harcosok megérkeztek 1944-ben Jugoszláviába küldetésük előtt, a mai Szlovénia területén. Ezután tovább utaznak Budapestre, hogy többet tudjanak meg Szenesről és származásáról.
“Története mitikus történet, mely beágyazódik Izrael és a zsidó nép történelmébe” – jelentette ki Yacov Hadas-Handelsman, Izrael magyarországi nagykövete.
Szenes a középiskolát Budapesten végezte és csatlakozott egy cionista hallgatói szervezethez, mielőtt 1939-ben elindult volna a palesztinai brit mandátumra a magyarországi zsidók számára egyre fojtogatóbbá váló légkör miatt.
A fiatal nő kibucban élt, dalokat, verseket írt magyar és héber nyelven, majd 1943-ban önként jelentkezett a brit hadsereg zászlaja alatt megalakult zsidó kommandós egységhez, melyet 1944-ben dobtak le Jugoszláviában.
Szenes küldetésének célja az volt, hogy Jugoszláviából Magyarországra menjen, ahol közel egymillió zsidó, köztük saját édesanyja sorsa fügött a misszió sikerességétől. A fiatal nő júniusban lépte át a határt nem sokkal azután, hogy a nácik hivatalosan is megszállták Magyarországot, de szinte azonnal elfogták.
Szenest egy budapesti börtönbe vitték, de a hosszú kihallgatások, verés és kínzás ellenére nem tört meg, nem volt hajlandó feladni rádióadójának kódjait, azután se, hogy a hatóságok édesanyját a cellájába hurcolták. Hazaárulásért elítélték és novemberben kivégezték.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár nemrég archívumának részeként megnyitotta Szenes-gyűjteményét, amely a fiatal háborús hős és költő napirendjeit, verseit, dalait, éa ruhája zsebében kivégzése után talált, édesanyjának szóló búcsúlevelét mutatja be.
“Csupán 23 évet élt, de annyi mindent sikerült elvégeznie ilyen rövid idő alatt, mintha tudta volna, hogy ez a sors vár rá” – mondta el Hadas-Handelsman.
“Vértanú és hős volt” – jelentette ki Angyal László, aki virrasztást szervezett a szombati napra, ahogyan ezt az elmúlt évtizedben minden egyes évben megtette. Budapest II. kerülete azt tervezi, hogy emlékművet állít Szenesnek azon a helyen, ahol az a börtön állt, melyben fogvatartották.
Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója azonban elmondta, hogy a magyar nyilvánosság számára Szenes Hanna abszolút ismeretlen személy. Toronyi szerint ennek oka a háború utáni időszak, amikor a zsidóság témáját tabuként kezelték, illetve a magyar társadalom macsó jellege, mely gyakran kiszorítja a női hősöket az emlékezetből.
Novák Attila történész sokat írt a magyar zsidóság második világháború alatti és utáni történetéről. Az akadémikus elmondta, hogy a magyar történelmi emlékezet még mindig zavarosan a háborús évekkel kapcsolatban, és megjegyezte, hogy Szenes egy Magyarországgal háborúban álló ország katonájaként lépte át a határt.
“Szenes Hanna összetett öröksége csak akkor épülhet be a magyar nemzeti emlékezetbe, ha mindenki felismeri a második világháború tanulságait, és ennek megfelelően változik az emlékezés politikája” – hangsúlyozta Novák.
