Szaúd-Arábia 2060-ra kívánja elérni a nettó nulla kibocsátást
A világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia szombaton bejelentette, hogy 2060-ra el kívánja érni az üvegházhatású gázok „nettó nulla” kibocsátását, és ezzel több mint 100 ország csatlakozik az ember okozta éghajlatváltozás megfékezésére irányuló globális erőfeszítéshez.
Bár a királyság célja a kibocsátás csökkentése saját határain belül, semmi sem utal arra, hogy Szaúd-Arábia lassítani fogja az olaj- és gázipari beruházásokat, vagy a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésétől való elszakadással feladja az energiapiacok feletti uralmát. Az energiaexport képezi Szaúd-Arábia gazdaságának gerincét, a bevételek diverzifikálására irányuló erőfeszítések ellenére, mivel a világ egyre inkább igyekszik eltávolodni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségtől. Az előrejelzések szerint az ország idén 150 milliárd dollár bevételre tesz szert csak az olajból.
Mohamed bin Szalman trónörökös a királyság első alkalommal megrendezett szaúdi zöld kezdeményezésű fórumának kezdetén tett bejelentését a skóciai Glasgowban megrendezésre kerülő globális COP26 éghajlatváltozási konferencia kezdete előttre időzítette. A herceg fogadkozott, hogy Szaúd-Arábia 2030-ig 450 millió fát ültet és hatalmas földterületeket rehabilitál, ezzel évente több mint 270 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást csökkentve, és megpróbálja fenntarthatóbb fővárossá tenni a tengerparttól elzárt Rijádot.
A királyság ezzel Oroszország és Kína mellé csatlakozik a 2060-ra kitűzött nettó nullás céldátummal. Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2050-et tűzte ki célul. Elemzők szerint a bejelentéssel a királyság biztosítja, hogy továbbra is helyet foglaljon a globális éghajlat-változási tárgyalásokon. Szaúd-Arábia szembeszállt azokkal, akik szerint a fosszilis tüzelőanyagokról sürgősen le kell állni, és arra figyelmeztetett, hogy az idő előtti átállás áringadozáshoz és hiányhoz vezethet.
A közelmúltban kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy a királyság és más nemzetek a COP26 csúcstalálkozót megelőzően a színfalak mögött lobbiznak a kibocsátással kapcsolatos megfogalmazások megváltoztatása érdekében. A belföldi átállás során a királyság a helyben támogatott olajat és gázt is felhasználhatja, és jövedelmezőbb exportként Kínába és Indiába juttathatja, ahol a kereslet várhatóan növekedni fog az elkövetkező években.
„A királyság gazdasági növekedését az energiaforrásainak exportja hajtja. Ez nem államtitok” – mondta Abdulaziz bin Szalman szaúdi energiaügyi miniszter a rijádi fórumon.
Szaúd-Arábia azt mondja, hogy a nettó nullát az úgynevezett „szén-dioxid-körforgásos gazdaság” megközelítéssel fogja elérni, amely a „csökkentést, újrafelhasználást, újrahasznosítást és eltávolítást” támogatja. Ez a stratégia népszerűtlen az éghajlatváltozási aktivisták körében, mivel a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása helyett a még mindig megbízhatatlan szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiákat támogatja.
A királyság – amely a kőolajkészletek mintegy 17 százalékának ad otthont – a globális olajkereslet mintegy 10 százalékát fedezi. Az OPEC nehézsúlyú tagjaként Szaúd-Arábia óriási befolyással rendelkezik az energiapiacok felett, és nyomást gyakorolhat a többi termelőre, hogy igazodjanak hozzá, amint azt tavaly láthattuk, amikor a királyság árháborút indított, amely sikeresen rávette Oroszországot, hogy a világjárvány okozta keresletcsökkenés közepette visszafogja termelését.
Szaúd-Arábia szerint a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra való átállás „olyan módon valósul meg, amely megőrzi a királyság vezető szerepét a globális energiapiacok biztonságának és stabilitásának fokozásában”. Az Öböl menti olajtermelők azzal érvelnek a fosszilis tüzelőanyagok gyors kivezetése ellen, hogy egy elsietett átállás ártana az alacsony jövedelmű országoknak és az alapvető energiához való hozzáféréssel nem rendelkező lakosságnak.
(AP)