Káprázatos sarki fényeket váltanak ki a Szaturnusz örvénylő viharai
A Szaturnuszon felfedezett sarki fények egy részét a gázóriás légkörében kavargó szelek okozhatják.
A sarki fényeket általában a bolygó magnetoszférájából a légkörbe áramló, energiával és elektromossággal töltött részecskék kölcsönhatása okozza. A földön a sarki fényt a Napból származó részecskék táplálják, míg a Jupiter és a Szaturnusz esetében a gázóriások holdjain bekövetkező vulkáni kitörések idézik elő a szóban forgó jelenségeket.
A W. M. Keck Obszervatórium közleményéből megtudhattuk, a Szaturnuszon megfigyelt új típusú auróra egyedülálló abban a tekintetben, hogy a planéta saját maga által gerjesztett szelei és áramlatai hajtják.
„Legújabb kutatásunk a földi sarki fényekkel kapcsolatos elméletekhez nyúlik vissza, amikről tudjuk, hogy a Napból indított töltött részecskék áramlataihoz köthető kölcsönhatások táplálják. Kiderült, hogy a Szaturnuszon ugyanilyen égi fenomének játszódnak le, csak kicsit másképp működnek” – magyarázta Tom Stallard, a Leicesteri Egyetem docense.
A Hawaiin található obszervatórium infravörös spektrográfja (NIRSPEC) segítségével a kutatóknak sikerült részletesen megvizsgálni, pontosan milyen típusú szelek és viharok örvénylenek a Szaturnusz atmoszférájának felső rétegeiben.
Megállapították, hogy a gyűrűs gázóriás időjárási rendszerét a termoszférából eredeztethető energia alakítja, és a mágneses réteg alatt húzódó ionoszférában a szelek hozzák létre a bolygó intenzív sarki fényeit.
Különböző űrszondák – köztük a NASA két Voyager-szondája és a Cassini-űrszonda – a Szaturnusz légköréből érkező rádióhullámok követésével próbálták megmérni az égitest forgását, ám ezen impulzusok üteme a hosszú megfigyelési szakasz miatt megváltozott, így egészen mostanáig rejtély maradt a furcsa jelenségek mivoltja.