A pályaorientációs vizsgálat adatfelvételének keretében 9197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki a kérdőívet 2021-ben. A válaszadók olyan általános iskolás tanulók voltak, akik a 2021/2022. tanévben nyolcadik évfolyamon kezdték meg a tanulmányaikat.

A nyolcadik osztályos tanulók túlnyomó többsége, 95 százaléka foglalkozott már a továbbtanulás kérdésével, ez 3 százalékos javulás a tavalyi eredményhez képest. Tízből kilenc gyermek idén is a szülőkkel való beszélgetést választotta a tájékozódásra, a kitöltők 58 százaléka osztályfőnöki órán, 54 százaléka barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról, míg továbbra is tízből három diák használja az internetet, mint pályaválasztással kapcsolatos információforrást.

A koronavírus-járvány a pályaválasztási rendezvényekre 2021-ben is rányomta bélyegét, az általános iskolai pályaválasztási rendezvényen a diákok 16 százaléka, középiskolai tájékoztatón, nyílt napon 14 százalékuk, kamarai rendezvényeken a tanulók 8 százaléka beszélgetett a pályaválasztás kérdéséről.

A felmérésben résztvevők 36 százaléka az általános iskola után gimnáziumban szeretne továbbtanulni, ez 6 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban. Százból több mint ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincegyen szakképző iskolában, huszonnégyen pedig technikumban/szakgimnáziumban tanulnának tovább. Ugyanakkor a nyolcadik évfolyamos tanulók 9 százaléka még nem gondolkozott a továbbtanuláson, ami javuló tendencia, tavaly ugyanez a szám 12 százalék volt.

A diákok 31 százaléka felsőfokú végzettséget, diplomát, 6 százalékuk doktori végzettséget szeretne szerezni, 34 százalékuk szakmát és érettségit. 13 százalékuknak a szakmaszerzés, 6 százalékuknak pedig az érettségi megszerzése a célja. A tanulók 1 százaléka gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. A tanulók iskolai végzettségre vonatkozó tervei tekintetében 2014 óta nő a felsőfokú végzettség elérését megcélzó tanulók aránya, ez a szám viszont most kismértékben csökkent, ám az előző évhez képest idén növekedett azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.

A fiatalokat idén is megkérdezték arról, milyen tevékenységben a legjobbak. A legtöbb diák idegen nyelvek tanulásában, informatikában, csapatsportban, rajzolásban és festésben, valamint az emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban találta magát a legtehetségesebbnek. A jövőbeli foglalkozások tekintetében az informatika, a gasztronómia, a sportolás és a művészeti ágak a legnépszerűbb a diákok körében. Ahogy az az eddigi években is kiderült, a bútorkészítés, a fémekkel való foglalkozás és a növénytermesztés ritkábban kerül említésre.

2021-ben kiemelkedő azon diákok aránya, akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban a magas keresetet tartják fontosnak, ez minden második diákra jellemző, míg 45 százalékuknak szempont, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek. A harmadik fontos tényező idén a munkatársakkal való jó kapcsolat.

A tanulók többségének, 68 százalékának most is azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzenek olyan szakmát, amivel szívesen foglalkoznak, 45 százalékának pedig azt javasolták, hogy olyan szakmát szerezzenek, amivel jól tudnak majd keresni. Az adatokból továbbra is megállapítható, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a szülők a gyerekre bízzák a szakmaválasztással kapcsolatos döntés meghozatalát.

A fehérgalléros munkakörök, illetve a művészet és szórakoztatás területét az előnyösebb családi háttérrel rendelkező, az iskolában jobban teljesítő tanulók választják nagyobb arányban. A gép- és fémipar, illetve a szolgáltatás foglalkozási terület a kevésbé előnyös körülmények közül érkező, az iskolában rosszabb eredményeket elérő tanulók számára vonzóbbak.

Az építészet, tervezés, faipar, illetve a szolgáltatás foglalkozásterületre többféle szempontból tekintenek a tanulók (és szüleik), ezzel összefüggésben elsősorban a legkevésbé, illetve a leginkább jó kulturális családi háttérrel rendelkezők látnak benne nagyobb perspektívát.

A mezőgazdasági területet választók csoportja homogénnek látszik a családi háttér és az iskolai teljesítmény alapján, összességében annyi mondható el róluk, hogy a lányok és diplomás szülők gyermekei körében némileg gyakrabban találkozhatunk ilyen preferenciájú tanulóval. Az adatok alapján összességében kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.