Szakértők: univerzális vakcina kell a koronavírusok ellen
Mint ismeretes, a COVID-19 járvány a nyakunkra hozó SARS-CoV-2 vírus a koronavírusok családjába tartozik, amely számos vírust tömörít magába, köztük több súlyosan veszélyeset is, mint a SARS vagy a MERS.
Szöul, 2015. június 16.
Védõruhát viselõ közegészségügyi alkalmazottak fertõtlenítést végeznek a közel-keleti légzõszervi tünetegyüttes (MERS) vírusa elleni védekezésül a dél-koreai fõváros legnagyobb kulturális-mûvészeti központjában, a szöuli Szedzsong Központban 2015. június 16-án. A dél-koreai egészségügyi minisztérium ezen a napon úgy tájékoztatott, hogy tizenkilencre nõtt a MERS koronavírus okozta halálesetek száma az országban, a fertõzötteké pedig elérte a százötvennégyet. (MTI/EPA/Kim Csul Szu)
Erre tekintettel az elismert Science nevű tudományos folyóiratban tettek közzé egy írást, amelyben a szakértők arra hívják fel a tudóstársadalom figyelmét, hogy egy univerzális koronavírus-vakcinát kell létrehozni, amely nemcsak adott esetben a SARS-CoV-2, hanem a többi létező és a jövőbeli koronavírusok ellen is immunitást ad.
Wayne Koff, a Human Vaccines Project vezetője, és Seth Berkley, a GAVI vakcina-szövetség feje úgy fogalmazott az írásban, hogy bár a COVID-19 járványnak még bőven nincs vége, most már a kezünkben van az eszköz, a vakcina, amely képes lehet véget vetni ennek, méghozzá a történelem egyik leggyorsabb lefolyású oltási programja útján.
Pont ennek kapcsán viszont arra figyelmeztettek, hogy teljesen nem lélegezhetünk fel, mivel számos koronavírus lelhető még fel a természetben, mely sokkal halálosabb, mint a mostani, ezért a világnak szüksége van egy olyan oltóanyagra, amely az összes koronavírus ellen védelmet nyújt – idézte a TRT World.
A koronavírusok hosszú ideig nem képezték a tudományos vizsgálatok tárgyát, mivel a komolyabb fajtái nem terjedtek át emberre, főként az állatok körében terjedtek, mint a denevérek és a nyércek. Négy koronavírusról tudni, amely a közönséges náthát okozza, de mivel ezek sem bizonyultak súlyosnak sosem, ezért nem történt komolyabb tudományos kutatás.
Ez a hozzáállás azonban 2002 második felében változott meg, amikor kitört a SARS-járvány, amely 8000 ember halálát okozta, és 10 százalékos halálozási rátával rendelkezett. Ezt követte a közel-keleti MERS-járvány 2012-ben, aminek már ennél is súlyosabb, 34 százalékos volt a halálozási rátája.
Koff és Berkley arra is felhívták a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 vírus is képes lehet olyan mutációra, amelytől a mostani vakcinák kevésbé lesznek hatékonyak – mint ahogyan az a dél-afrikai variáns esetén már tapasztalható – vagy egyenesen működésképtelenek lesznek. Ezen felül a többi, akár halálosabb koronavírus esetén is növekszik a kockázat, hogy állatról emberre ugrik át.
Mint mondták, rengeteg befolyásoló tényező miatt megvan a kockázata, hogy nyakunkon a következő járvány: a modern mezőgazdasági gyakorlatok, a vírusok evolúciója, az ember féktelen környezetirtása, a népvándorlás, a népességnövekedés, a városiasodás, a globális utazások mind hozzájárulnak, hogy akár belátható időn belül kitörjön egy újabb járvány.
Ezzel szemben azonban a biológia és a gyógyászat már olyan fejlettségi szintnél jár, mely lehetővé teheti, hogy az összes koronavírus ellen sikerüljön vakcinát megalkotni. A számítógépes technológiák és a mesterséges intelligencia fejlődésének segítségével például be tudják azonosítani azokat az ellenanyagokat, amelyek meg tudják védeni a szervezetünket az új törzsek ellen.
Mindketten egyetértettek azonban abban, hogy ehhez kétség kívül szükséges lesz a globális elhatározás és a globális akarat, de mint mondták: ha tovább várunk, lehet már túl késő lesz, és egy új betegség tör el, mint ahogy a COVID-19-cel is történt.
