Magyarország képes lenne fokozatosan függetlenedni az orosz energiahordozóktól – árulta el Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. A szakértő szerint nem megalapozott az a gyakran hangoztatott kormányzati állítás, miszerint a leválás 6-800 milliárd forintos többletköltséggel járna. Noha a változás nyilvánvalóan költségekkel járna, azok jóval alacsonyabbak lehetnek a kommunikált összegeknél.

A 444.hu-nak adott interjújában Pletser rámutatott, a földgázpiacon kedvezőbb a helyzet, mint sokan gondolják. A kínálat bővül, az árak csökkennek, és a közeljövőben további források jelenhetnek meg a régióban: a Fekete-tenger térségéből, Azerbajdzsánból, valamint az LNG-terminálokon keresztül Görögország és Törökország irányából.

Pletser szerint ha az orosz gázról történő leválás előrelátóan, fokozatosan történik, akkor nem kell extrém árrobbanásra számítani – Ausztriában például a Gazprom-kilépés után csak 3-4 eurós áremelkedés történt.

Az olajellátás is fontos kérdés

Az olajellátás viszont bonyolultabb kérdés: Pletser kiemelte Horvátország monopolhelyzetét a tengeri olajimportban, mely politikai és gazdasági feszültségekhez vezethet, különösen a tranzitdíjak terén. Uniós közvetítéssel azonban ezek a viták rendezhetők lennének. Noha a horvát import drágább lehet, az orosz olaj piaci ára sem mindig átlátható, így a különbség nem feltétlenül jelentős.

A Mol esetében Pletser szerint 10-15 százalékos nyereségcsökkenést eredményezhetne az orosz olajról való leválás, de megemlítette az osztrák OMV példáját, mely sikeresen működteti tengeri ellátású finomítóját.

Végezetül az Egyesült Államok szerepe is egyre fontosabb a globális energiapiacon. Donald Trump már korábban figyelmeztetett: vámokat vethetnek ki azokra az országokra, melyek orosz olajat importálnak – ez Magyarországra nézve is komoly következményekkel járhat. Az amerikai cél egyértelmű: Európa LNG-vásárlásainak növelése.