A figyelmeztetés időzítése nem véletlen: Washington és Teherán pénteken Ománban ül tárgyalóasztalhoz, ám kevés jel utal arra, hogy a felek közeledtek volna egymáshoz a napirendi pontokban. A találkozón az amerikai delegációt Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje képviseli, míg az iráni küldöttséget Abbas Araghchi külügyminiszter vezeti – erősítették meg amerikai és iráni tisztviselők.

Az első hivatalos találkozó a tavalyi háború óta

A mostani tárgyalás az első hivatalos egyeztetés a két ország között azóta, hogy tavaly júniusban kiéleződtek a feszültségek: egy 12 napos izraeli–iráni háború során amerikai légicsapások súlyosan megrongálták Irán három fő nukleáris létesítményét.

A felek között azonban továbbra is mély ellentétek húzódnak. Az Egyesült Államok – a CNBC szerint – azt követeli, hogy Irán számolja fel dúsított uránkészletét, korlátozza ballisztikusrakéta‑programját, valamint hagyjon fel a közel-keleti fegyveres csoportok támogatásával. Trump pedig katonai csapásokkal fenyegette meg Teheránt, ha nem teljesíti az amerikai feltételeket.

Irán visszautasította a követeléseket

Irán visszautasította a követeléseket, mondván, hogy azok „elfogadhatatlan beavatkozást jelentenek az ország szuverenitásába”, és figyelmeztetett: bármilyen amerikai támadásra „erőteljes válasszal” reagálna, amely amerikai katonai célpontokat és Izraelt is érintheti.

A térségben egyre nő a katonai jelenlét: az USA az elmúlt hetekben jelentős erőket vezényelt a Perzsa-öbölbe. Trump ezt egy „hatalmas armadának” nevezte, amelyet az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezet.

Bob McNally, a Rapidan Energy Group elnöke szerint a tárgyalások esélyei minimálisak, mivel a felek álláspontjai „messze vannak egymástól, és nulla a bizalom”. McNally úgy véli, 75% az esélye, hogy az Egyesült Államok és Irán a következő napokban vagy hetekben katonai összecsapásba keveredik. A lehetséges forgatókönyvek között említette a Venezuela‑stílusú blokádot, korlátozott csapásokat, vagy akár nagyszabású katonai konfliktust.

Az utolsó pillanatban változott a tárgyalások helyszíne

A megbeszéléseket eredetileg Isztambulban tartották volna, Törökország közvetítő szerepe miatt, és több arab ország – Egyiptom, Katar, Szaúd‑Arábia és Törökország – külügyminiszterei is meghívást kaptak. Teherán azonban kedden váratlanul kérte, hogy a találkozót Ománba helyezzék át, és csak amerikai és iráni képviselők vegyenek részt rajta.

McNally szerint Trump „az USA hitelességét tette kockára”, így ha Irán nem tesz jelentős engedményeket, az amerikai elnök „kényszerítve érezheti magát a cselekvésre”. Ha viszont Washington visszalépne a támadásoktól, Izrael léphetne, és csapást mérhetne iráni rakéta-, nukleáris és vezetői célpontokra.

Iránban több ezer halálos áldozattal járó tüntetések zajlottak

A feszültség belpolitikai okokból is nőtt: az év elején országos tiltakozáshullám söpört végig Iránon, amelyet a hatóságok brutálisan levertek. A Human Rights Activists News Agency szerint legalább 6 883 embert öltek meg a fellépések során.

Trump korábban kilátásba helyezte, hogy beavatkozik a tüntetők támogatására, ám végül nem indított katonai akciót.