A fejleményeket Alekszandr Makszimcev vezérezredes, az Orosz Légierő vezérkari főnöke és első helyettes főparancsnoka jelentette be „Az állami védelmi megrendelésnek megfelelően a Légierő évente kapja meg a korszerűsített és modern fegyverrendszereket. Az ötödik generációs Su-57 repülőgépek szállításának üteme gyorsul, akárcsak a korszerű csapásmérő rendszereké és a hiperszonikus fegyvereké.”

A hírt követően nemzetközi biztonságpolitikai fórumokon is élénk figyelem övezte a fejlesztést, különösen mivel a hiperszonikus fegyverek és a lopakodó technológia kombinációja újfajta fenyegetést jelenthet az ellenséges haditengerészeti és szárazföldi célpontokra nézve. A Military Watch Magazine elemzése szerint bár a konkrét rakétatípus megnevezését nem hozták nyilvánosságra, szakértők úgy vélik, egy, a haditengerészet által már használt Zirkon hiperszonikus robotrepülőgép légi indítású változatáról lehet szó. A Zirkon rakéta, amely jelenleg orosz hadihajókról és tengeralattjárókról kerül bevetésre, rendkívül nagy sebességgel – a hangsebesség többszörösével – képes célba venni stratégiai fontosságú objektumokat.

A Su-57 ilyen képességekkel való felszerelése alapjaiban változtathatja meg az orosz légierő csapásmérő potenciálját, akár Ukrajnában, ahol évek óta háború dúl a két ország között. Az ötödik generációs vadászgép hosszú hatótávolsága, alacsony észlelhetősége és fejlett fedélzeti rendszerei lehetővé teszik, hogy a hiperszonikus fegyverek révén akár több ezer kilométerről is célba vegyenek stratégiai fontosságú célpontokat.

A félelmetes Su-57-es

A Military Watch Magazine korábbi, 2023 októberében megjelent riportja szerint a Su-57-be már akkor integráltak egy új fejlesztésű, rendkívül hosszú hatótávolságú manőverező robotrepülőgépet, amely a Kh–101/102 típusú rakéták alapján készült. Bár az új rakéta kompaktabb kivitelű, megtartotta elődje kb. 3500 kilométeres hatótávolságát. Ezt az új tervezési megoldások – például a lehajtható szárnyak, az optimalizált belső szerkezet, valamint az új, kis méretű sugárhajtómű – tették lehetővé.

A technológiai áttörés nemcsak az orosz hadsereg képességeit növeli meg, hanem az exportpiacon is stratégiai előnyt jelenthet. Ugyanis reális lehetőségként merült fel, hogy a Su-57 számára kifejlesztett hiperszonikus rakéták egy része más orosz harci repülőgépekre – például a Sz–35S-re vagy a MiG–31K/I típusokra – is integrálható legyen. A TASZSZ szerint a Su-35S vadászgépek például már elkezdték rendszeresíteni az új R-77M légiharc-rakétát, amely korábban a Su-57 elsődleges fegyverének számított. A kompatibilitás növelése nemcsak a harci kapacitásokat erősíti, hanem az esetleges külföldi megrendelések esélyét is javítja.

Külön említést érdemel a MiG-31K/I típus, amely eddig már többször is bevetette a Kh-47M2 Kinzsal típusú ballisztikus rakétát, és a hírek szerint a Zirkon rakéta légi indítású verzióját is ezen géptípuson keresztül tervezik bevetni. Mivel a Zirkon légi változata kisebb méretű, az adott repülőgépek egy bevetés során akár több rakétát is hordozhatnak és indíthatnak – ez jelentős taktikai előnyt biztosíthat gyors és precíz csapásmérés esetén.

Összességében elmondható, hogy a Su–57 hiperszonikus fegyverekkel való felszerelése nem csupán technológiai fejlesztés, hanem stratégiai jelentőségű lépés is, ami újabb fejezetet nyithat a légi hadviselés történetében. Miközben a Nyugat elsősorban az amerikai F-35 és a kínai J-20 programokra koncentrál, a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszország csendben, de következetesen halad előre a saját fejlesztési útján – immár hiperszonikus sebességgel.