Stresszcsökkentés vezethet a kevesebb gyorskaja fogyasztásához
Kevesebb gyorséttermi élelmiszert és magas zsírtatalmú rágcsálnivalót fogyasztottak a túlsúlyos, kisgyermekeket nevelő alacsony jövedelmű édesanyák, miután részt vettek egy kutatásban – nem azért, mert a kutatók megmondták nekik, mit egyenek, hanem mert a végrehajtott életmódbeli beavatkozás segített csökkenteni a mindennapi stresszt.
Fotó: Jonathan Borba/Unsplash
A 16 hetes program célja a súlygyarapodás megelőzése olyan eszközökkel, mint a stresszmenedzsment, az egészségséges táplálkozás és a fizikai aktivitás. Ennek eléréséhez az idő menedzseléséről és beosztásáról, illetve a tennivalók rangsorolásáról készítettek leckéket a kutatók, több olyan videóval, melyekben olyan anyákat mutattak be, mint azok, akik részt vettek a programon.
A videókban szereplő nők kijelentéseit használták fel és bemutáttuk a családi életüket, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a stressz kiváltó okainak felismerésének fontosságára. A videók megtekintése után több résztvevő rádöbbent, hogy eddig fel sem tűnt nekik, milyen stresszes életet élnek. A kutatásról szóló tanulmány a Nutrients folyóirat legutolsó számában jelent meg.
A résztvevő nők közül sokan észrevették, hogy gyakran érzik magukat türelmetlennek, nyak- és fejfájással küzdenek és rosszul alszanak, de nem tudták, hogy ezek mind a stressz jelei
– mondta el Mei-Wei Chang, a tanulmány vezető szerzője és az Ohiói Állami Egyetem professzora.
A program adatainak elemzése során az életmódbeli beavatkozás segítségével a résztvevők sikeresen csökkentették a mindennapi stresszt, ez pedig kulcsfontosságú szerepet töltött be abban, hogy kevesebb gyorséttermi élelmiszert és magas zsírtartalmú snackeket fogyasszanak – derül ki az EurekAlert! összefoglalójából. Chang elmondta, hogy nem arról van szó, hogy a kutatásban résztvevő nők korábban nem akartak egészségesebben élni, hanem arról, hogy a stresszmenedzsmenthez kapcsolódó tudás hiánya ahhoz vezetett, hogy arra már nem volt idejük és energiájuk a mindennapokban, hogy még azzal is foglalkozzanak, mit egyenek.
A kutatásban összesen 338 túlsúlyos vagy elhízott édesanya vett részt, mind 18 és 39 év közöttiek, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek. Chang kiemelte, hogy a résztvevő nők több különböző kihívással szembesülnek rendszeresen, melyek hozzájárulhatnak a stresszhez, ilyenek a pénzügyi nehézségek, a gyakori költözés, a rossz lakhatási körülmények és környék, az instabil romantikus kapcsolatok és kisgyermekektől nyüzsgő háztartás.
Rengeteget tanultam ezektől a nőktől. Mindennek praktikusnak és a mindennapi életbe könnyedén beépíthetőnek kell lennie, bárhol, bármikor
– mondta el Chang. A kutatócsoport olyan ötletekkel fordul a résztvevőkhöz, mint hogy egy zacskó csipsz ugyan olcsóbb, mint egy zsák alma, de ez utóbbi biztosan sokkal tovább kitart. Vagy, hogy háztartási feladatok elvégzéséhez néhány tennivalót rá lehet bízni a gyermekekre, ennek elvégzésére pedig azzal buzdíthatják őket, hogy valamilyen jutalmazásban részesítik a segítségüket,például extra ölelésekkel vagy kiemelt figyelemmel.
A stresszmenedzsment legfontosabb eszközeként a gondolkodásmód megváltoztatását javasolták, leginkább, hogy ne hibáztassák önmagukat, ha valami balul sül el, és ha kimerültnek és elcsigázottnak érzik magukat, mély levegővételekkel kerekedjenek felül ezen. Chang kiemelte, hogy a stresszt kiváltó tényezők gyakran nem a résztvevő édesanyák befolyása alatt állnak, így nem tudnak kontrollt gyakorolni felettük, ezért a negatív érzelmek megzabolázására fektették a hangsúlyt.
