Nem örülnek az utasok a Ryanair lépésének, 60 százalékuk mondta vissza az utazásukat

Galgóczy Ferenc iparági szakértő nyilatkozott, aki elmondta, hogy a különadón túl további intézkedések is szükségesek a légi közlekedésben, ahol a földi kiszolgálás piaca rendkívül kiszolgáltatott a multinacionális diszkont-légitársaságoknak. 

A Magyar Nemzet megtudta, hogy az utasok többsége nem hajlandó kifizetni a különadót, amelyet rájuk terhelt a légitársaság, visszamenőlegesen is, ezért a csütörtöki határidő lejárta előtt 60 százalékuk mondta vissza a repjegyét. 

Galgóczy ennek kapcsán felvetette, hogy vajon milyen kapcsolatban lehetnek a diszkont légitársaságok a beszállítókkal, például a földi kiszolgálókkal – a magyar szabályozás szerint ugyanis a légitársaságok különadóját valójában a földi kiszolgálóknak kellene beszedni. 

„Gondoljunk bele a történtek alapján, hogy a diszkontok milyen viszonyrendszerben lehetnek a beszállítóikkal, például a földi kiszolgáló szervezetekkel. Ezeket a partnereiket olyan szerződésekbe kényszerítik bele, aminek végső soron az utasok és a munkavállalók látják kárát” – mondta Galgóczy Ferenc légiipari szakértő, aki a Budport Handling befektetőjeként éveken át végezte a Wizz Air-járatok utaskiszolgálását.

Kifejtette, hogy a légi közlekedés legégetőbb problémája a járvány után Európa-szerte, így hazánkban is a munkaerőhiány, amely külföldön már többször okozott káoszt a földi kiszolgálásban is. Ez lényegében ugyancsak a diszkontok gátlástalan kereskedelmi és üzletpolitikájára vezethető vissza.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy „a munkaerőhiány miatt járatkésésekkel kell számolni vagy elhúzódó poggyász ki- és berakodással, de előbb-utóbb biztonsági problémákkal is szembesülhetünk”. Majd hozzátette, hogy a budapesti repülőtéren háromszereplős a földi kiszolgálás. Ebből három szereplő, a Celebi és a Menzies külföldi kézben van, míg az Airport Service magyar vállalkozás. 

„Időszerű megvizsgálni a helyzetüket, és el kell érni, hogy ne legyenek kiszolgáltatottjai a diszkontoknak, amelyek gátlástalan eszközökkel érik el, hogy a repülőtéri szolgáltatók nyomott árakon is együttműködjenek velük” – mondta. 

Véleménye szerint a kormánynak érdemes lenne más lépéseket is megfontolni a különadók mellett, például azt, hogy hazánkban a légitársaságok repülőgéptípusonként számolt minimális földi kiszolgálási díjat is fizessenek, amivel kiküszöbölhető lehet az egyik legfőbb probléma, a szolgáltatások önköltségi ár alatti kikényszerítése.

Szerinte „felmerülhet a piac kétszereplőssé tétele is, amire lehet megfelelő jogi vagy kereskedelmi megoldás”. 

Egyik legnagyobb problémaként azt említette, hogy miközben például egy Airbus A320 vagy egy Boeing–737 családhoz tartozó gép reális kiszolgálási díja járatonként 800 euró, addig a diszkont légitársaságok kikényszerítik az ennél 30-40 százalékkal alacsonyabb árat, de más reptereken akár a kétszeresét is kifizetik. 

A földi kiszolgálók helyzetére jellemző, hogy az általuk kiszámlázott szolgáltatásokat a légitársaságok 90-120-180 napos határidővel teljesítik, ráadásul júliustól nekik kell az extraprofitadót is beszedni. 

„Ez komoly kihívás lesz, ezért meg kell találni a biztonságos megoldást arra, hogy az adót egyetlen pillanatig se kelljen a légitársaságok helyett finanszírozni a hosszú teljesítési határidők miatt. Ez olyan mértékű kockázat lenne, amit nem tudnak felvállalni a földi kiszolgálók. Más csatornák is az állam rendelkezésére állnak, amelyeket érdemes megfontolni, hogy gyorsan és biztonságosan beszedhető legyen a közteher” – tette hozzá.