Vízvezetéket akartak lerakni, ritka középkori leletekre bukkantak
A ritka leletek a középkorból származnak, valamikor a 14. és a 16. század közötti időszakból.
A Külső-Hebridákon dolgozó munkások épp egy vízvezetéket akartak lefektetni, amikor az ásási munkálatok közepette meglepő felfedezést tettek: felásták a területet, melyet a helyiek mintegy 500 évvel ezelőtt juhok tenyésztésre használtak, s több mint 100 ritka leletre bukkantak.
A felásott területen oszlopok helyét, különböző megmunkált köveket, s mintegy 100 darab kerámiát találtak, a lelőhelyet pedig valahol a 14. és a 16. század közötti időszakra datálták a szakértők. Alastair Rees régész megosztotta, a leletek azért is bírnak komoly jelentőséggel, mert segítségükkel tisztább képet kaphatunk a sziget érintett korszakáról.
Megosztotta, jelenleg is elég homályos, hogy pontosan milyen események történhettek abban az időben, ahogyan az is, hogy mivel foglalkoztak a helyiek, ez a felfedezés pedig nagyban segíti a régészek munkáját, hiszen feltárja a helyi középkori mindennapok rejtelmeit.
A felfedezett leletek tárgyi bizonyítékként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy miként étkeztek a középkori emberek, de az is kiderült, hogy nagy figyelmet fordítottak a juhok tenyésztésére. Előkerültek gigantikus, 0,7 és 1,3 méter közötti hosszúságú tőkehalcsontok is, melyeket a mélyebb vizekben foghattak a helyiek, s fogyaszthattak el.
A leletek datálását az is elősegítette, hogy rábukkantak egy erősen korrodált pénzérmére, mely egyértelmű bizonyítékként szolgált arra, hogy a középkorból származnak a ritka leletek. Habár a szakemberek megosztották, egyelőre nem tudják megállapítani, hogy a felfedezett lelőhely pontosan milyen szerepet játszott a korabeli lakosság életében, a leletek kulcsfontosságúak a Külső-Hebridák történelmének feltérképezéséhez. A felfedezésekről készült fotókat ezen a linken lehet megtekinteni.