Riasztó adatok: pusztít a fiatalok között a magány
A 23 európai országban végzett reprezentatív felmérés szerint a magányért elsősorban a túl sok munkát okolják, de egy fontos személy elvesztése vagy a rossz egészségi állapot is ott van a fő okok között.
Fotó: Unsplash
A STADA Health Report 2024 eredményei alapján arra derült fény, hogy a magyarok 56%-a érzi magát magányosnak, ezzel az eredménnyel pedig a magyar a hetedik legmagányosabb európai nemzet. Ahogy Európa-szerte, úgy Magyarországon is a túl sok munkával magyarázzák mindezt (a magyar válaszadók negyede ezt jelölte meg), míg a második leggyakrabban említett ok a partner, családtag vagy barát elvesztése, valamint a rossz egészségi állapot vagy a mobilitási problémák.
A nők lényegesen magányosabbnak érzik magukat, mint a férfiak, és sokkal gyakrabban említik a gyermekgondozási feladatokat a magányosság érzésének okaként, a home office munkavégzés pedig csak a magyarok 12%-ánál hozható összefüggésbe a magánnyal. Emellett mindössze minden 10. magyar gondolja úgy, hogy a magányának oka az, hogy túl sok időt tölt közösségi médiával vagy számítógépes játékokkal. Továbbá azt gondolhatnánk, hogy az idős embereket jobban érinti a magányosság érzése, ám a friss felmérés szerint ennek éppen az ellenkezője igaz.
Minél fiatalabb valaki, annál inkább érzi magát egyedül: a magyar 18 és 24 év köztiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak valamilyen formában. Az életkor előrehaladtával egyre csökken a magányoság érzése – jegyzi meg az Economx a kutatásra hivatkozva. Magyarországon a 18 és 24 évesek negyede, a 25 és 34 év köztiek 14%-a tulajdonítja magányérzetét a közösségi médiában vagy számítógépes játékokkal eltöltött sok időnek. Nagyjából az európaiak 63%-a, a magyaroknak pedig 77%-a írja le magányosságát – bármennyire is gyakori – nem súlyosnak.
Megállapítható, hogy összességében azok az emberek, akik elégedettek a külsejükkel és jó a mentális és fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak – részletezik. Ugyanakkor tízből közel hárman úgy gondolják, hogy kevesebb időt kellene online tölteniük. Negyedük szerint több, az idősebb lakosságnak szóló speciális támogatásra lenne szükség, 19%-uk pedig jobb hozzáférést szeretne különböző terápiákhoz – teszik hozzá.
Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy az amerikai Colorado Boulder és a Kaliforniai Riverside Egyetem új kutatása szerint a fiatal felnőttek már heti 60 órát is ülhetnek, ami jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és gyorsíthatja az öregedés jeleit. A tanulmány vezető szerzője szerint ahhoz, hogy csökkentsük a kockázatokat, több dinamikus mozgásra, vagy a nap során kevesebb ülésre lenne szükség.
