Rétvári szerint a történelemtanárokon is múlik a fiatalok jövőbeni önképe

A család mellett a történelemtanárokon múlik, hogy a mostani tizenéveseknek felnőttkorukban milyen közös önképük lesz – mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Ráckevén.

Rétvári Bence a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója alkalmából indult pedagógusképzési program záró rendezvényén úgy vélekedett: „ha azt mondjuk a fiataloknak, hogy a történelmünk lemaradástörténet”, akkor aki felnő, szerencsésnek gondolja majd magát, hogy valahol bérmunkás lehet. Fontosnak nevezte, hogy a fiatalok milyen szemléletet kapnak, elhiszik-e magukról, hogy a magyarok többre képesek. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az államtitkár szerint a közös tudás, ismeret, kultúra, a törtélemből vett jelképek szükségesek a közös „kulturális kódhoz”. A történelem sokszor ismétli magát, ugyanazok a történelmi helyzetek állnak elő csak más adottságok között, „ezért is fontos, hogy tanuljunk a történelemből „- mondta.

A család után az iskola befolyásoló hatását hangsúlyozva úgy összegzett: a következő nemzedékek önbecsülése az általános iskolákban és középiskolákban történelmet tanító több ezer pedagóguson és azokon a tanárokon múlik, akik a személyiségüket is átadják a diákoknak.

NE HAGYD KI

Belföld

Olyan változás jön a magyar egészségügyben, amire sokan nagyon régóta várnak

A trianoni békeszerződés és annak következményei

A trianoni békeszerződéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta: Magyarország területének 71 százalékát csatolták el, Ausztriáénak 33 százalékát, Németországénak pedig mindössze 13 százalékát. Hozzátette: a háború kirobbantásáért nem Magyarország viseli a legnagyobb felelősséget, azt a magyarok is ellenezték – mondta.

Rétvári Bence úgy fogalmazott: Németországban volt az erő, Ausztriában adódott a casus belli a háború kirobbantására, majd kérdésként vetette fel: miért mégis Magyarország szenvedte el a legnagyobb területi veszteséget, és vesztette el ezzel párhuzamosan lakosságának, ipari kapacitásának jelentős részét.

Emlékeztetett: Magyarország utolsóként kötött békeszerződést, hónapokkal a németek és az osztrákok után, „úgy döntöttek rólunk, hogy még nem voltunk ott (…) és ezért jártunk rosszabbul, mint a háborút valóban kirobbantók”. A koronavírus-járványra áttérve az államtitkár utalt arra is, hogy a pandémia mindent felborított, így a képzések és továbbképzések rendszerét is.

A pedagógusok továbbképzése kruciális fontosságú

Emlékeztetett: a Nézőpont Intézet májusi, 500 ember megkérdezésével készült kutatása alapján a megkérdezett pedagógusok 63 százaléka biztosan, 27 százaléka valószínűleg részt venne a kötelezőn felüli képzésen, továbbképzésen is. A felmérésből az is kiderült, hogy az óvodapedagógusok érdeklődnek leginkább a képzések iránt, a megkérdezettek többsége pedig a személyes megjelenést részesíti előnyben a hatékonyabb kommunikáció, gyorsabb visszajelzés, közvetlen hangulat miatt.

Arra a kérdésre, miért választják ezeket a képzéseket, a válaszadók a szakmai fejlődést említették első helyen, de magas volt azok száma is, akik tehetségfejlesztési módszereket, a tantermi munkához innovatív segítséget várnak a képzésektől.

A szerzett ismereteket pedig a tanítási órákon, azokon kívül, például tehetséggondozásban, illetve a portfólió készítésénél hasznosítják – sorolta az államtitkár. Azzal összefüggésben, minek alapján választják a képzéseket, a válaszadók 76 százaléka nagyon fontosnak nevezte az oktatók jó hírét.

A történelemtanításnak a jelenre is reflektálnia kell

Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának tagja, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a rendezvény pódiumbeszélgetésén arról beszélt: azért találta ki ezeket a képzési programokat, mert úgy gondolta, hogy mindig új tudás kell, frissíteni kell a megszerzett tudást. A történelemtanításnak – amelyet a világ legjobb dolgának nevezett – a jelenre is állandóan reflektálnia kell, mindig történik olyan, amely az életünkre ugyanúgy hat, mint ahogy hatott azoknak a koroknak az embereire is, akikről tanítanak – mondta.

Úgy fogalmazott: olyan történelemszemléletet kell kialakítani, amely megfelel a jelen kornak és annak a nemzeti öntudatnak, „amelynek az építésén dolgozunk”, valamint megfelel annak a szemléletnek, amely egy büszke, magyar nemzeti érzéssel eltöltött fiatal generáció „felépítésében” szerepet kap.

A képzést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány indította általános és középfokú oktatási intézmények oktatóinak, kormányzati támogatással.
A rendezvény szünetében Rétvári Bence a közmédiának nyilatkozva azt mondta: a trianoni évfordulóval összefüggésben 4000 tanárnak szerveztek képzéseket a Terror Házával közösen, de korábban az 1956-os emlékévhez, illetve az első világháborús emlékévhez kötődően már 15 ezer tanárnak tartottak továbbképzéseket.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy akár új szemszögből is megpróbálják megvilágítani a történelem „legsorsfordítóbb pillanatait”, többi között azt, mi vezetett olyan tragédiához, mint a trianoni diktátum. Arról is szólt: kimutatható, ha egy ország nem teljesen szuverén, nem áll ki a saját érdekeiért, az ilyen történelmi katasztrófához is vezethet.

(MTI)