Rengeteg pénzt költenek a magyar szülők gyermekeik különóráira
A magyar szülők nagyjából 60 százaléka járatja valamilyen különórára a gyermekét: a legtöbbet az idegennyelv-tanításra és a privát matematikaórákra fizetik ki.
Fotó: Unsplash
Az árnyékoktatás, vagy kiegészítő privátoktatás körébe csak egy nagyon szűk elméleti tantárgyi kör iskolán kívüli, privát, piaci áron történő oktatása tartozik. Ezek a matematika, idegen nyelv, valamint a magyar irodalom és nyelvtan tantárgy tanítása. Kevésbé jelentős mennyiségben és mértékben, de ide tartozik még más, olykor elméletinek, olykor akadémikusnak nevezett tantárgy kiegészítő privátoktatása is, mint például a biológia, kémia, a történelem vagy a földrajz tanítása.
„Ez egy nagyon nehezen kutatható oktatási terület, mert az árnyékoktatás esetében éles versenyhelyzetben működő piaci szegmensről van szó, amelybe általában sem a szolgáltatást igénybe vevők, sem pedig a szolgáltatást nyújtók nem szívesen engednek betekintést”
– mondta dr. Győri János professzor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének egyetemi tanára.
Úgy látja, a tanulmányok, a tudományos kutatások túlnyomó többsége arról beszél, hogy az árnyékoktatás szociális igazságtalanságokhoz vezet. Ez a szakirodalomnak egy nagyon erős álláspontja, miközben a szülők a legtöbb társadalomban kettős tudattal élnek az oktatás kérdésével kapcsolatban – derül ki a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatából, amit az economx.hu szemlézett.
„Egyrészt a formális, államilag fölépített és szabályozott oktatási rendszertől a teljes egyenlőséget és az egyenlőség igazságos formáit követelik, míg délután privátórára viszik a saját gyermeküket, így ők maguk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyenlőség felbomoljon”
– magyarázta.
Kettősség mutatkozik meg
A professzor szerint tetten érhető e kutatási szegmensben a szülők egy másik féle kettős tudata is. A kiegészítő privátoktatás terén tulajdonképpen nincsen diplomához kötve a tanítási tevékenység, míg a formális oktatásban ez jellemző esetben szigorúan szabályozva van. Tehát szemben az állami szervezésű oktatással, az árnyékoktatási szolgáltatásban könnyen előfordulhat, hogy a szülő egy pedagógusi szempontból képzetlen személynek fizet a szolgáltatásért.
„Tudjuk, hogy a szülők – természetesen teljes joggal – felháborodnak, ha a gyermeküket szakképzetlen vagy nem szakos tanár tanítja délelőtt az iskolában; de ugyanezek a szülők délután akár egy pedagógiailag képzetlen egyetemistára, vagy esetleg tanári képesítéssel nem rendelkező mérnökre bízzák a gyermeküket abban a reményben, hogy ez az illető majd megfelelő minőségben oktatja őt”
– fogalmazott.
A Pénzcentrum kutatásának eredményeiből kiderült, a magyar szülők nagyjából 60 százaléka járatja valamilyen privát órára a gyermekét. Győri János szerint önmagában az oktatás minél magasabb minősége sem szünteti meg a válogatás különféle formáit az oktatásban. Ha például egy országban mindenki középiskolába megy az alapoktatás után, vagy mindenki egyetemre tud tovább menni, akkor az válik fontossá a tanulók, szüleik és persze a gazdaság számára is, hogy ki melyik középiskolába, egyetemre, az adott iskolafokozaton milyen minőségű intézménybe tudott bejutni és ott eredményesen tanulni – és akkor ez fogja kialakítani a kiegészítő oktatásipar szegmensét.
