Bernardo Arévalo elnök vasárnap 30 napos ostromállapotot hirdetett, miután a hatóságok három szigorúan őrzött börtönben egyszerre kitört lázadások során 43 túszul ejtett őrt szabadítottak ki. A döntés az ország és a közép-amerikai térség egyik legsúlyosabb biztonsági válságára adott válaszként született.

Az ostromállapot – amely azonnal életbe léphet, bár még kongresszusi jóváhagyásra vár – lehetővé teszi az állam számára, hogy korlátozza az alapvető alkotmányos jogokat, köztük a gyülekezés, a mozgás és a tiltakozás szabadságát. A lépés egyértelmű jelzés a hírhedt Barrio 18 és Mara Salvatrucha (MS-13) bandáknak, amelyek évtizedek óta meghatározó szereplői a térség szervezett bűnözésének.

Miért fontos mindez?

Arévalo szerint a mostani erőszakhullám a bandák kétségbeesett kísérlete arra, hogy megőrizzék a börtönökben évtizedek alatt kialakított privilégiumaikat. „A börtönökben lázadtak fel és ejtettek túszokat azzal a céllal, hogy az államot rákényszerítsék olyan követelések elfogadására, amelyeket évtizedeken át megkaptak.”

Hozzátette, a támadások „kísérletet jelentettek a biztonsági erők és a lakosság megfélemlítésére, hogy a kormány feladja a bandák elleni frontális harcot.”

A helyzet rávilágít arra a regionális nyomásra is, amely Közép-Amerika kormányait egyre agresszívebb fellépésre ösztönzi a bandák ellen – különösen El Salvador példáját követve, ahol Nayib Bukele elnök 2022 óta tartó rendkívüli állapota több mint 90 000 letartóztatást eredményezett – adta hírül a Newsweek.

Mi történt pontosan?

A rohamrendőrök először az Escuintlában található Renovación börtönt foglalták vissza, ahol 9 őrt szabadítottak ki. Vasárnap további két guatemalai börtön felett vették vissza az irányítást, ahol hat, illetve 28 túszt engedtek szabadon.

A rendőrség szerint a rendőrök elleni támadásokat börtönből irányították a bandavezérek – ez a térségben bevett taktika. Marco Antonio Villeda belügyminiszter megerősítette, hogy 10 rendőr megsebesült, és 1 bandatag meghalt a harcokban. A hatóságok 7 bandatagot tartóztattak le, valamint 2 puskát és 2 járművet foglaltak le.

A belügyminiszter egyértelmű üzenetet küldött: „Az állam nem fog térdre rogyni ezek előtt a bűnözők előtt. [A rendőri fellépés] annak az eredménye, hogy nem tárgyalunk bűnözőkkel.”

A börtönlázadások szombaton kezdődtek, miután az adminisztráció megvonta a bandavezérek kiváltságait. Bár a minisztérium eredetileg 46 túszról számolt be, vasárnap estére 43-at sikerült kiszabadítani – a különbség okát nem részletezték.

Országos intézkedések és fokozott készültség

A guatemalai alkotmány lehetővé teszi ostromállapot kihirdetését, ha a szervezett bűnözés vagy az erőszak mértéke meghaladja a civil hatóságok kapacitását. A mostani intézkedés célja, hogy az állam minden rendelkezésre álló erőforrást bevethet a bandák ellen.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Oktatási Minisztérium hétfőre országos tanítási szünetet rendelt el a diákok és tanárok biztonsága érdekében. A rendőrség megerősítette a börtönök őrzését, és a hadsereggel közös járőrözést indított.

A kongresszus jóváhagyása még hátravan, de az ostromállapot addig is érvényben maradhat. A kormány jelezte: a következő hetekben is fenntartják a fokozott biztonsági intézkedéseket, és folytatják a szervezett bűnözés elleni fellépést – a börtönökben és az utcákon egyaránt.