Rendkívüli videó tárja elénk a Föld 1,8 milliárd éves átalakulását

A Föld felszínén található kőzetek belsejéből származó információk felhasználásával kutatók rekonstruálták a bolygó lemeztektonikai változásait az elmúlt 1,8 milliárd év során – derül ki a beszámolóból. A munkát, amelyet Xianzhi Cao, a kínai Ocean Egyetem munkatársa vezetett, most a nyílt hozzáférésű Geoscience Frontiers folyóiratban tették közzé. A videó kezdésként a Föld jelenlegi látványát tárja elénk, azonban a több száz millió éven átívelő timelapse-en gyorsan változnak meg és olvadnak egybe földrészek.

Ennek részeként elsőként a Gondwana ősi szuperkontinens létrejöttét nézhetjük végig, amely magába foglalta a déli félteke mai kontinenseit és szigeteit, beleértve az Antarktiszt, Dél-Amerikát, Afrikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, Új-Guineát, Új-Zélandot, valamint az Arab-félszigetet és Indiát. Ezt követően a Pangea létrejöttét is bemutatja a videó. Itt azonban nem áll meg a rekonstrukció: ahogy visszafelé pörög az óra, megjelenik egy még korábbi szuperkontinens, a Rodinia – emelik ki. Soron kívül Deutsch Tamás Magyar Péterről: durva, agresszív és lenéző mindenkivel

Mint azt kifejtik: nagyjából 1,26 milliárd–900 millió éve jöhetett létre, és nagyjából 750–633 millió évvel ezelőtt szakadhatott darabjaira. A Rodinia pedig a Nuna nevű szuperkontinens szétszakadásával jött létre, körülbelül 1,35 milliárd évvel ezelőtt. A videó mindemellett arra is rámutat, hogy a Föld milyen egyedülálló lemeztektonikával bír a Naprendszer többi bolygójához képest – írja a 24.hu a Science Alertre hivatkozva.

Egyúttal megjegyzik azt is: a jövőben még több kutatás irányul majd a Föld történetének és átalakulásának megértésére, így hamarosan nem csak 1,8 milliárd éves időutazásra ülhetünk fel, hanem az is lehet, hogy mind a 4,6 milliárd évet megcsodálhatjuk. Ebben a cikkben egyébként arra is kitértünk, hogy a Földtől több milliárd kilométerre derült ki a világegyetem régóta kutatott titka: csak a galaxisok fénye lehet a támpont az univerzumban.

De arról is beszámoltunk, hogy a Föld jégkorszakainak eredetét régóta kutatják a tudósok, egy új elmélet szerint pedig a Tejútrendszeren belüli mozgás is befolyásolhatta az éghajlat alakulását, így a jégkorszakok kialakulásában is fontos szerepe lehetett. Illetve azt is megírtuk, hogy izzó magmából álló óceán lephette be egykor a Hold déli sarkát, az indiai Csandraján-3 küldetés pedig bizonyítékot is találhatott erre.