A Motor Vessel Sagitta elfogásáról az Amerikai Egyesült Államok Déli Parancsnoksága (SOUTHCOM) számolt be, amely Latin-Amerika katonai műveleteiért felel. „A szankcionált hajók karibi karanténját megszegő újabb tanker elfogása bizonyítja eltökéltségünket, hogy Venezuelából csak olyan olaj hagyhassa el az országot, amely megfelelően és törvényesen koordinált.”

A SOUTHCOM hozzátette, a keddi akció „incidens nélkül” zajlott, és videót is közzétett arról, ahogy amerikai erők helikopterrel közelítik meg, majd szállnak le a tanker fedélzetére.

Az Egyesült Államok december 10. óta foglal le szankcionált venezuelai tankereket, részeként annak a nyomásgyakorlási kampánynak, amely az ország olajexportjának teljes ellenőrzésére irányul. A feszültség január 3-án tetőzött, amikor Donald Trump amerikai elnök engedélyezett egy hajnali katonai műveletet, aminek célja a venezuelai elnök, Nicolás Maduro elfogása volt – írja az Al Jazeera.

A műveletet megelőző hetekben Trump és tanácsadói – köztük Stephen Miller – egyre nyíltabban beszéltek arról, hogy az Egyesült Államoknak „joga van” a venezuelai olajhoz, hivatkozva arra, hogy az USA a 20. század elején jelentős szerepet játszott az ország olajiparának feltárásában. Venezuela azonban 1971-ben államosította olajiparát, majd 2007-ben további külföldi vállalatok vagyonát is kisajátította, amit Washington régóta bírál.

Az amerikai álláspont egyértelmű

Trump szerint az amerikai álláspont egyértelmű: az USA fogja meghatározni, milyen venezuelai olaj kerülhet a világpiacra, és a bevételek amerikai ellenőrzés alatt álló számlára kerülnek. A Fehér Házban tartott keddi tájékoztatón az elnök azt mondta:
„50 millió hordó olajat vettünk el Venezuelától. Még mindig milliók vannak hátra. A nyílt piacon adjuk el. Hihetetlen mértékben csökkentjük az olajárakat.”

A venezuelai ideiglenes elnök, Delcy Rodríguez ezzel szemben arról számolt be, hogy országa 300 millió dollár bevételhez jutott a közelmúltbeli olajeladásokból. Állami beszámolójában jelezte, hogy kormánya a jövőben módosítaná a szénhidrogén‑törvényt, hogy több külföldi befektetést vonzzon.

A tankerfoglalások jogi megítélése továbbra is vitatott: bár az USA a szankciók érvényesítésére hivatkozik, szakértők szerint kérdéses, hogy katonai erő alkalmazható‑e gazdasági büntetőintézkedések kikényszerítésére. A lépések ugyanakkor nemcsak Venezuelára, hanem Kubára is nyomást gyakorolnak, amely számára a venezuelai olaj létfontosságú gazdasági erőforrás.