Az eset újabb feszültségforrást jelent a gazdasági nehézségekkel küzdő szigetország és a Donald Trump vezette washingtoni adminisztráció között. A havannai belügyminisztérium azt közölte, a hatóságok fegyvereseket akadályoztak meg abban, hogy az Egyesült Államokból „beszivárogjanak” az ország területére.

A tárca szerint az őrizetbe vett személyek a tűzpárbajt követően azt állították, hogy „terrorizmus céljából akartak beszivárogni”. A közlemény alapján a hajón gépkarabélyokat, kézifegyvereket, Molotov-koktélokat és más, katonai jellegű felszerelést találtak, a 10 utas pedig kubai állampolgár volt, akik az Egyesült Államokban éltek.

A minisztérium tájékoztatása szerint a parti őrség egy „illegális” amerikai hajót észlelt, amelynek lajstromszáma FL7726SH volt, Cayo Falcones sziget közelében, Kuba északi partjaitól egy tengeri mérföldre. A kubai közlés szerint amikor a parti őrség hajója megközelítette a motorcsónakot, „lövések dördültek el az illegális motorcsónakról”, és a kubai egység parancsnoka megsebesült.

Négy agresszor meghalt

„Az összecsapás következtében, a jelentés készítésének időpontjában, a külföldi oldalon négy agresszor meghalt, és hatan megsebesültek.” Hozzátették, a sérülteket kimenekítették és orvosi ellátásban részesítették. Egy második közleményben a minisztérium hét utas nevét is nyilvánosságra hozta, valamint azt állította, hogy a tíz fő többségének korábban „bűnözői és erőszakos tevékenység” miatt volt ügye Kubában. A hatóságok szerint egy, az Egyesült Államokból az akcióban való részvételre küldött férfit kubai földön elfogtak, aki beismerő vallomást tett – írja a CNA.

Az Egyesült Államok részéről Marco Rubio külügyminiszter reagált az esetre. Mint mondta, Washington saját vizsgálatot folytat, és „ennek megfelelően fog reagálni”. Rubio újságíróknak nyilatkozva, a karibi Saint Kitts and Nevis területén tett látogatása során kijelentette: „Nem fogjuk a következtetéseinket arra alapozni, amit ők (Kuba) mondtak nekünk, és nagyon-nagyon biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk tudni a teljes történetet arról, mi történt itt.” Hozzátette: „Ahogy egyre több információt gyűjtünk, készen állunk majd arra, hogy ennek megfelelően reagáljunk.”

Florida állam főügyésze – az állam mindössze 160 kilométerre fekszik Kubától a Floridai-szoros túloldalán – vizsgálatot rendelt el a halálesetek ügyében.

Egyre nő a feszültség

A Reuters hírügynökség jelentése szerint a kubai kormány gyakran számol be olyan incidensekről, amik során az Egyesült Államokból érkező motorcsónakok hatolnak be a kubai felségvizekre. Ezek az esetek sokszor embercsempészettel vagy kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatosak, és előfordult már üldözés, tűzharc, illetve határőrök elleni fegyveres támadás is.

Az incidens egy rendkívül érzékeny időszakban történt. Washington a közelmúltban enyhített azon a gyakorlatilag teljes olajzárlaton, amelyet januárban vezetett be Kuba ellen, miután az Egyesült Államok január 3-án eltávolította hivatalából Kuba egyik legfontosabb szövetségesét, Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Maduro eltávolítása előtt Kuba üzemanyag-szükségletének mintegy felét Venezuelából fedezte, amely korábban jelentős olajtermelőnek számított.

Élelmiszer- és gyógyszerhiány

A 9,6 millió lakosú szigetország gazdaságát az Egyesült Államok több mint egy hónapja tartó olajblokádja a szakadék szélére sodorta, miközben az ország gazdasága már évtizedek óta amerikai kereskedelmi embargó alatt áll, amelyet Fidel Castro 1959-es forradalmát követően vezettek be. Az élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint a mindennapos áramkimaradások az elmúlt években tömeges kivándorláshoz vezettek, sokan Dél-Floridába távoztak, ahová az 1960-as évektől kezdve hullámokban érkeznek kubai migránsok.

A karibi térség vezetőinek tiltakozása után Washington bejelentette, hogy engedélyezi a venezuelai olajszállítmányokat „kereskedelmi és humanitárius célokra”. Az amerikai pénzügyminisztérium ugyanakkor jelezte, hogy az olajnak magánvállalkozásokon keresztül kell érkeznie, és nem kerülhet a kubai kormány vagy a gazdaság jelentős részét ellenőrző katonai apparátus kezébe.

Mindeközben Mexikó kedden két katonai hajót küldött a szigetre, amelyek közel 2200 tonna segélyszállítmányt vittek – ez kevesebb mint egy hónapon belül a második ilyen akció volt. Kanada szerdán 8 millió kanadai dollár (5,8 millió amerikai dollár) értékű támogatást jelentett be.

A szerdai lövöldözés így nem csupán egy határincidens, hanem egy olyan geopolitikai helyzet újabb fejezete, amelyben a gazdasági nyomásgyakorlás, a migrációs hullámok és a fegyveres összetűzések egyszerre formálják Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatát.