A döntést a washingtoni szövetségi fellebbviteli bíróság háromtagú bírói testülete hozta meg 2025. július 11-én, megállapítva: „A miniszter teljes jogi felhatalmazással rendelkezett a megállapodások visszavonására” – áll a Patricia Millett és Neomi Rao bírák által jegyzett többségi véleményben.

Khalid Sheikh Mohammed, akit 2003-ban fogtak el Pakisztánban, azóta is a hírhedt guantánamói börtönben raboskodik. Az ellene indított katonai eljárás évtizedek óta húzódik, miközben folyamatos vita övezi a bizonyítékok hitelességét, melyek közül többet is kínzással szereztek be – ezeket a körülményeket emberi jogi szervezetek és ügyvédek is többször bírálták.

Az eredeti vádalkut egy katonai bíró állította helyre 2023 novemberében, és ezt a katonai fellebbviteli bíróság is megerősítette egy hónappal később. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció civil bíróság elé vitte az ügyet, és végül a szövetségi fellebbviteli fórum az ő álláspontjuknak adott igazat.

Austin megvárhatta a tárgyalások eredményét

A bírói testület többségi véleménye kiemeli: „Az a megközelítés, amely szerint a vádalkuk a megkötés pillanatától visszavonhatatlanná válnának, súlyos következményekkel járna az igazságszolgáltatás működésére nézve”. A döntés értelmében Austin megvárhatta a tárgyalások eredményét, mielőtt végleg döntött volna azok visszavonásáról.

A döntéssel nem minden bíró értett egyet. Robert Wilkins, a testület harmadik tagja élesen bírálta a többségi álláspontot, ami szerinte egy már hatályba lépett megállapodás visszamenőleges érvénytelenítését jelentette. „Ez olyan, mintha egy megrendelt házfelújításnál nem fizetnénk ki a festőt, aki már elvégezte a munka egy részét” – fogalmazott Wilkins.

A guantánamói börtön, melyet 2002-ben nyitottak meg a „terrorizmus elleni háború” keretében, egykor közel 800 muszlim férfinak és fiatalnak adott otthont. Napjainkban már csak 15 fogvatartott maradt a bázison, közülük három elviekben szabadon bocsátható lenne – írja az Al Jazeera.

Be akarják záratni a létesítményt

Jogvédő szervezetek évek óta sürgetik a létesítmény bezárását, ami szerintük súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. A fogvatartottak gyakran még azután is évekig raboskodtak, hogy katonai bíróságok már felmentették őket – ráadásul a Guantánamón alkalmazott „alternatív” igazságszolgáltatás miatt lehetőségeik is korlátozottak voltak jogi védekezésre.

A mostani bírósági döntés gyakorlatilag újraindítja az eljárást Mohammed és társai ellen. Lloyd Austin indoklása szerint „az amerikai közvéleménynek és az áldozatok családtagjainak joguk van ahhoz, hogy nyilvános tárgyaláson lássák az igazságszolgáltatást érvényesülni”. A katonai bírósági rendszer azonban a korábbi tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy a tényleges tárgyalások még hosszú évekig késlekednek.