A Universe Today cikke szerint „amikor a fekete lyukak hosszú időn át egymás körül keringenek elszigetelten, a gravitációs sugárzás fokozatosan kör alakúvá teszi a pályájukat. Mire elérik az összeolvadás előtti utolsó szakaszt, amikor a LIGO és a Virgo detektorai képesek észlelni őket, az excentricitásnak teljesen el kellene tűnnie.” Az, hogy a GW200208_222617 jelű rendszerben mégis kimutatható az eltérés, rendhagyó fejlődési utat sejtet.

A kutatást vezető Isobel Romero-Shaw, a Cardiffi Egyetem munkatársa és csapata három lehetséges forgatókönyvet vizsgált meg részletes szimulációkkal. Az eredmények szerint a rendszer vagy egy háromcsillagos rendszerből alakult ki, vagy egy sűrű csillaghalmazban jött létre, ahol a gravitációs kölcsönhatások képesek fenntartani az excentrikus pályát. A tanulmány hangsúlyozza: „Az excentricitás egyértelmű bizonyítéka annak, hogy egy kettős fekete lyuk rendszer nem teljes elszigeteltségben alakult ki.”

A LIGO és a Virgo harmadik megfigyelési időszakában több független kutatócsoport is azonosította a GW200208_222617 eseményt, és mindegyikük excentrikusnak találta a rendszert. Bár a pontos kialakulási folyamatot még nem sikerült teljes bizonyossággal meghatározni, az eredmények kizárják a legegyszerűbb modellt, amely szerint két csillag izoláltan fejlődött volna együtt, majd fekete lyukként is körpályán maradtak volna.

A kutatók szerint a felfedezés jelentősége túlmutat egyetlen rendszeren. „A válogatott gravitációs hullám-események mindegyike újabb nyomokat hordoz arról, milyen környezetben és milyen folyamatok révén jönnek létre ezek a kozmikus objektumok” – fogalmaztak a tanulmányban. A jövőben a még érzékenyebb detektorok és a kifinomultabb modellek segíthetnek pontosabban feltérképezni az excentrikus pályák jellemzőit, és közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük a fekete lyukak sokféle kialakulási útját.