Továbbra is rendezetlen a helyzet Szerbia és Koszovó között, szeptember 1-je fordulópont lehet
A konfliktus kiélesedett a koszovóiak és a koszovói szerbek között, az oroszok Belgrád oldalára álltak.
Fotó:
Katonai tiszteletadással készülnek fogadni a NATO koszovói missziójában (KFOR) szolgáló magyar katonáknál tett látogatásán Benkõ Tibor honvédelmi minisztert a Novo Selo-i táborban 2021. december 13-án.
MTI/Koszticsák Szilárd
Oroszország indokolatlannak tartja Koszovó követeléseit, és támogatja Belgrádot – közölte újságírókkal Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
„Teljes mértékben támogatjuk Szerbiát. Mi a koszovói szerbek mellett állunk, úgy gondoljuk, hogy ezek teljesen indokolatlan követelések” – mondta.
A szóvivő megjegyezte, hogy a konfliktus eszkalálódását mostanra sikerült elkerülni – írja a RIA Novosztyi.
„De a helyzetet csak egy hónappal halasztották el, ezért nagyon fontos, hogy minden oldalról óvatosságot tanúsítsunk” – tette hozzá Peszkov.
Vasárnap este a koszovói helyzet súlyosbodott: Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette, hogy az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság hatóságai katonai műveletet indítanak a szerbek ellen, a koszovói albán rendőrség a tartomány északi részére vonultatta erőit, és két átkelőt is lezárt, a helyiek pedig barikádokat kezdtek építeni az utakon.
Ennek oka az volt, hogy Pristina augusztus 1-jétől meg akarta tiltani a szerb okmányokkal és rendszámtáblákkal történő beutazást.
„Békét kérek, békéért imádkozom. A szerbekhez és az albánokhoz egyaránt fordulok: őrizzék meg a békét. A hangulat felforrósodott, a szerbek nem tűrnek több kegyetlenséget, szinte letérdeltem előttük és könyörögtem nekik, végül ígéretet kaptam. A helyzet nagyon bonyolult” – kérte Vucic.
A helyzet azonban nem volt éppen nyugodt: a szerb-koszovói határon fegyverek ropogtak, azonban harcok nem törtek ki, de megérkeztek a koszovói rendfenntartó erők is.
Pristinában viszont az olasz rendfenntartó erőknek kellett az utcára vonulniuk, mintegy elrettentésként, akik elzárták a város szerb és koszovói oldalát egymástól, miután a koszovói lakosok egy része azzal töltötte az idejét napközben, hogy a szerb autókról lelopták a rendszámokat.
A KFOR, a NATO koszovói rendfenntartó egysége bejelentette az éjszaka folyamán, hogy készek beavatkozni, abban az esetben, ha kitörne a háború. Pristina nagyjából azonos távolságra, néhány helyet tekintve még közelebb is van Magyarországhoz, mint Ukrajna, és bár Ukrajnában is harcolna kárpátaljai magyarok, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a koszovói rendfenntartást a NATO kötelékében magyar katonák is biztosítják, akik féléves váltásokban utaznak ki.
Az amerikai felhívást követően végül a koszovói hatóságok úgy döntöttek, hogy szeptember 1-jéig elhalasztják a korlátozásokat. Vucic válaszában elmondta, hogy a feszültség enyhülését várja, és megígérte, hogy Belgrád mindent megtesz a kompromisszumos béke érdekében.
Hétfőn délelőtt ráadásul Koszovó északi részén megkezdték a barikádok elbontását az autópályákon.
A spanyolok eközben attól félnek, hogy Katalónia is függetlenségi harcokba kezd, ezért a miniszterelnök kijelentette, hogy Spanyolország véleménye nem változott Koszovóval kapcsolatban, továbbra is Szerbia részének tekintik.
