Ezekkel a rendeletekkel kívánják meg kordában tartani az építőanyagok árait

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletek közül az első szerint Magyarország területéről külföldre – az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyag és termék – a belgazdaságért felelős miniszterhez történő regisztrációt és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően értékesíthető, illetve vihető ki.

A rendeletet nem kell alkalmazni a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra – írta a Napi.hu. A bejelentést az értékesítő, illetve az építőanyagot külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet írásban, magyar nyelven teszi meg. Soron kívül Autósoknak jobb tudni: ellenőrzőkapukat szerelnek fel az utakon

A miniszter a bejelentés beérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy az megfelel-e a meghatározott formai követelményeknek. Ha a bejelentés annak nem felel meg, a miniszter a bejelentés tudomásulvételét elutasítja azzal, hogy a bejelentés formai okok miatt nem alkalmas a tartalmi vizsgálatra, és új bejelentést kell tenni. Amennyiben a bejelentés formailag megfelelő, a miniszter a bejelentés beérkezéséről tájékoztatja a bejelentőt azzal a figyelemfelhívással, hogy e tájékoztatás nem minősül a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a bejelentés továbbítását követő 7 munkanapon belül tájékoztatja a belgazdaságért felelős minisztert az álláspontjáról, és egyúttal tájékoztatja, hogy él-e az elővásárlási, illetve vételi joggal. A miniszter legkésőbb a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy tudomásul veszi a bejelentést, vagy pedig arról, hogy a magyar állam elővásárlási, illetve vételi jogot gyakorol.

A miniszter által hozott döntés ellen indított perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A bíróság a keresetlevél beérkezését követően – nemperes eljárásban – 30 napon belül dönt.

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot

– a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog,

– a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra – vételi jog illeti meg, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorol. Ha a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a bejelentő a vételi jog gyakorlása során a vételár összegében nem állapodik meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összeget – a vételi jog gyakorlásáról szóló tájékoztatást követő – nyolc napon belül megfizeti a bejelentőnek, aki ezt követően, a már megfizetett összegen felüli követelését polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

Az építőanyag aktuális piaci értékének megfelelő összegnek a bejelentő részére történő megfizetésével a magyar állam tulajdonjogot szerez az építőanyagon, a bejelentő általi perindításnak nincs halasztó hatálya.

A rendeletben foglaltak megtartását a határátkelőhelyen a rendőrség és a vámhatóság ellenőrzi. Az előírások megsértése esetén a rendőrség és a vámhatóság

– az építőanyagot zár alá veszi, és

– a bejelentővel vagy azzal szemben, aki a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az építőanyag számla szerinti értékének megfelelő, de legfeljebb ötmillió forint összegű, számla szerinti érték hiányában ötmillió forintig terjedő pénzbírságot szab ki.

A következő rendelet kimondja, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe fel kell tölteni a jogszabályt mellékletében felsorolt termékeket. Ezek megegyeznek az előbbi rendeletbe foglaltakkal, majd kiegészülnek a faárukkal, beleértve az előregyártott favázas épületeket is.

A harmadik rendeletben a kiegészítő bányajáradékról rendelkezik a kormány. Ennek a megfizetésére kötelezett az, aki főtevékenységként

– kőfejtés, gipsz, kréta bányászata,

– kavics-, homok-, agyagbányászat,

– cementgyártás, illetve

– mész-, gipszgyártás 

tevékenységet végez, és a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot.

A jogszabály meghatározza az elfogadható nettó árakat, amelyek a következők:

– osztályozott homok 700 forint/tonna,

– osztályozott kavics 900 forint/tonna,

– osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

– természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

– cement 20 000 forint/tonna.

Az ezen felüli áron való értékesítés esetén a kiegészítő bányajáradék a különbség 90 százaléka.