Rekordközeli hőhullám az Antarktiszon: 10 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet
Az Antarktisz jégmezőin az elmúlt hónapban átlagosan 10 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket mértek a szokásosnál, ami rekordközeli hőhullámnak tekinthető.
Fotó: Unsplash/Dylan ShawA sarkvidéki kontinensen, mely jelenleg a déli félteke téli időszakában jár, továbbra is fagypont alattiak a hőmérsékletek. Ennek ellenére egyes napokon a várt értékeknél akár 28 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleteket is regisztráltak, ami aggodalomra ad okot a klímakutatók körében.
Michael Dukes, a MetDesk előrejelzési igazgatója szerint bár az egyes napi csúcsértékek meglepőek, sokkal fontosabb az egész hónapra vonatkozó átlagos hőmérséklet-emelkedés. A szakember rámutatott, hogy a jelenség összhangban van a klímamodellek előrejelzéseivel, melyek szerint a globális felmelegedés hatásai a sarki régiókban a legszembetűnőbbek.
A hőhullám nem egyedülálló jelenség az Antarktiszon. 2022 márciusában egy hasonló esemény során 39 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést tapasztaltak, ami egy Róma méretű jégmező összeomlásához vezetett., számolt be róla a The Guardian.
Egy erős El Niño jelenség utóhatásai érezhetők
A jelenlegi hőhullám hátterében több tényező áll. Egyrészt egy erős El Niño jelenség utóhatásai érezhetők, másrészt az általános klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés is szerepet játszik. Amy Butler, a Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság (NOAA) légkörkutatója szerint a közvetlen ok a legyengült poláris örvény, mely normál esetben hideg levegőt és alacsony nyomást tart fenn a sarkok körül.
Jamin Greenbaum, a Kaliforniai Egyetem San Diego kampuszának geofizikusa is aggodalmát fejezte ki a régió jövőjével kapcsolatban, ugyanis a Kelet-Antarktiszon évről évre növekvő olvadást figyelt meg terepmunkái során. Bár a jelenlegi hőhullám aggasztó, Greenbaum szerint ez sajnos várható következménye a klímaváltozásnak.
Több szakértő is hangsúlyozta, hogy bár az egyedi hőhullámok önmagukban nem bizonyítják a klímaváltozást, az ilyen események gyakoriságának növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a globális felmelegedéssel. Jonathan Wille, az ETH Zürich klímakutatója szerint azonban további vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy pontosan milyen mértékben játszott szerepet a klímaváltozás ebben a konkrét eseményben.
