Rekord: egyre több magyar költözik az agglomerációba
A szakértő szerint ennek hátterében az otthonteremtési támogatások és az árváltozások is állhatnak.
A KSH adatai szerint három évtizedes rekordot döntött a magyarországi költözések száma tavaly, ugyanis 307 ezren változtattak lakhelyet egy éven belül, amely az előző évhez képest 16 százalékos növekedésnek számít.
A belföldi költözés fellendüléséhez valószínűleg az otthonteremtési támogatások is jelentősen hozzájárultak, az adatok pedig arra utalnak, hogy a Dél-Dunántúlon és az ország keleti részén is jellemző az elvándorlás, miközben tovább emelkedett a Budapestet elhagyók száma.
Tavaly közel 44 ezren költöztek el a fővárosból, a legtöbben Pest megyébe, ugyanakkor a Budapestre költözők száma is negyedével nőtt 2020-hoz viszonyítva, ahová tavaly költöztek a legtöbben, ha a 2001-es adatokat nézzük – derül ki a Napi.hu beszámolójából.
A legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékből költöznek a fővárosba, amely a vidéki városok népességének csökkenéséhez vezetett (-6921 fő), azonban a községek száma mintegy 17 ezerrel gyarapodott 2021-ben.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez a kettősség az ingatlanpiaci forgalomban és az árak változásában is tetten érhető, a községek lélekszámának emelkedése pedig a falusi csokhoz is köthető, amely által világossá vált, hogy egyre jellemzőbb az agglomeráció térnyerése.
Majd hozzátette, Veszprém és Somogy megyébe is Budapestről költöztek a legtöbben, az újépítésű lakások jelentős száma és a home office népszerűsége pedig továbbra is vonzóvá teszi a Balaton partját.