A mozgás időzítése különösen feltűnő, mivel mindössze egy nappal azután történt, hogy Donald Trump elnök katonai vezetőivel találkozott. A Flight Radar adatai szerint a gépek vasárnap éjjel indultak útnak, és szakértők szerint az Egyesült Királyságban történő megállásuk célja sürgős katonai igények kielégítése lehetett. A Metro beszámolója emlékeztetett arra, hogy „utoljára akkor mozgósított ennyi tankert az Egyesült Államok, amikor 5 nappal később a légierő csapást mért Irán nukleáris létesítményeire”.

A cikk idézte John Sitilidest, az amerikai külügyminisztérium egykori diplomáciai szakértőjét, aki szerint a mostani lépések akár az orosz dróntevékenységre is válaszreakciót jelenthetnek a Balti-tenger térségében. Sitilides így fogalmazott: „Dánia képtelensége saját légterének megvédésére aláhúzza a Fehér Ház aggodalmát, hogy nem tudja megvédeni sokkal nagyobb és távolabbi grönlandi területét a kínai és orosz közös légi és haditengerészeti járőrözések növekvő számától az újonnan kialakuló arktiszi stratégiai verseny színterén.”

A tankerflotta mozgása egybeesett azzal, hogy Trump az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval találkozott, majd másnap reggel a virginiai Quantico városában megkezdődött az Egyesült Államok legmagasabb rangú katonai vezetőinek találkozója. A tanácskozásra több száz tábornokot és admirálist hívtak vissza, köztük olyanokat is, akik aktív konfliktuszónákból érkeztek haza.

A találkozó napirendjéről azonban semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. A Metro szerint „a résztvevők többsége állítólag nem ismeri a napirendi pontokat, és teljes bizonytalanságban érkezik a találkozóra”.

Egy volt Pentagon-tisztviselő ironikusan jegyezte meg: „Lehet bármi, egy fekvőtámaszversenytől kezdve egészen egy nemzetbiztonsági megbeszélésig.” A kijelentés jól érzékelteti, mennyire titokzatos és szokatlan a mostani katonai mozgósítás és a hozzá kapcsolódó vezetői találkozó.