A világ legősibb naptárát fedezhették fel
A szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a faragványok a világ legkorábbi, ún. luniszoláris naptárát alkotják.
Fotó: Dr. Martin Sweatman
Egy friss tanulmány szerint a Göbekli Tepe kőoszlopain látható faragványsorozat egy olyan esemény csillagászati feljegyzése lehet, amely kulcsfontosságú volt a civilizáció történetében. Érdemes hozzátenni: a neolitikum idejére datálható, törökországi lelőhely komplexitásával régóta ámulatba ejti a kutatókat. Göbekli Tepét egyéblént 1963 óta vizsgálják intenzíven, azóta kiderült, hogy a helyszín három rétegre tagolható. A harmadikhoz közel 200 T alakú, mészkőből álló oszlop tartozik, a lelőhely alaprajza az építők geometriai ismereteiről árulkodik.
A szakértők a közelmúltban a Göbekli Tepe oszlopaira vésett V alakú szimbólumokat vizsgálták meg. A csapat arra jutott, hogy minden egyes jel egy-egy napnak felel meg, ez alapján az egyik oszlop egy 365 napos, 12 holdhónapból és 11 extra napból álló naptár lehet. A nyári napfordulót egy madárszerű állat nyakán lévő V jelképezi, a közeli, feltételezhetően isteneket ábrázoló szobrok nyakán szintén feltűnik a szimbólum. A szakemberek úgy gondolják, hogy a faragványok a világ legkorábbi, ún. luniszoláris naptárát alkotják – írja a 24.hu a Heritage Daily cikke alapján.
A rendszer a hold és a nap mozgásán alapult, és több ezer évvel előzhette meg az eddigi legkorábbi ismert naptárakat. Dr. Martin Sweatman, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és kollégái egyúttal arra jutottak, hogy a faragványok üstökösdarabok becsapódását is megörökítik. A mintegy 13 ezer évvel ezelőtti esemény több mint 1200 évig tartó mini jégkorszakot okozhatott, olyan új kultuszt vagy vallást indítva el Anatóliában, amely nagyban befolyásolta a civilizáció fejlődését. Sweatman hozzátette: a bizonyítékok azt sugallják, hogy Göbekli Tepe lakói figyelmesen kémlelték az eget.
Mindez nem meglepő, hiszen egy üstökös pusztította el világukat. „Ez az esemény indíthatta el a civilizációt egy új vallás kialakításával és a mezőgazdaság fejlődésének ösztönzésével, hogy megbirkózzon a hideg éghajlattal. Lehetséges, hogy a látottak rögzítésére tett kísérleteik az első lépések voltak az írás évezredekkel későbbi kialakulása felé” – fogalmazott a szakértő. Emellett arról is beszámoltunk, hogy egy kutatás szerint sokkal hamarabb lehetett élet a Földön, mint korábban gondolták.
Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az összetett élet a Földön akár 1,5 milliárd évvel korábban is megjelenhetett, mint azt eddig hittük. A kutatás Gabonban zajlott, ahol mélyen a kőzetekben olyan nyomokra bukkantak, amelyek az állati élet környezeti feltételeire utalnak 2,1 milliárd évvel ezelőtt. Ám nem mindenki van meggyőződve róla, hogy ez igaz: egy professzor nem is rejtette véka alá az ezzel kapcsolatos véleményét. A tanulmány szerzője és csapata most üledékmagokat elemez Gabonban további bizonyítékok után kutatva.
