A kutatás egyik legfontosabb mérföldköve egy tüdőrák elleni vakcina, aminek emberi klinikai vizsgálatai a tervek szerint 2026 nyarán indulnak el, miközben párhuzamosan már dolgoznak olyan oltásokon is, amik a mellrák, a petefészekrák és a vastagbélrák kialakulását akadályoznák meg.

A cél hosszabb távon egyetlen, kombinált rákellenes vakcina létrehozása, amelyet fiatal korban, akár a háziorvosnál, térítésmentesen kaphatnának meg az emberek az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerében. A kutatók szerint egy ilyen oltás évente akár 3,6 millió életet is megmenthetne világszerte, különösen a legsúlyosabb daganatos megbetegedések esetében, miközben jelentős terhet venne le az egészségügyi rendszerekről, lehetővé téve más betegségek – például a demencia vagy a szív- és érrendszeri kórképek – hatékonyabb kezelését.

Az első vakcina

A fejlesztés élén az Oxfordi Egyetem kutatói állnak, a munkát pedig többek között az NHS, a Cancer Research UK, a spanyol CRIS Cancer Foundation, valamint nagy gyógyszercégek is támogatják.

A program egyik kulcsszereplője Sarah Blagden, az Oxfordi Egyetem kísérleti onkológiai professzora és klinikus-kutatója, aki a Cancer Detectives: Finding the Cures című Channel 4 dokumentumsorozatban beszélt részletesen az áttörés jelentőségéről.

„Azt gondoljuk, hogy ez lehet az első olyan vakcina, amely valóban képes megakadályozni, hogy a rák egyáltalán kialakuljon” – fogalmazott. Hozzátette, a tüdőrák esetében a betegség kialakulása gyakran több mint egy évtizedet vesz igénybe, és létezik egy úgynevezett „rákmegelőző” állapot, amikor a sejtek már elindulnak a daganatos átalakulás útján, de még nem beszélhetünk valódi rákról.

„A sejtek már ebben a fázisban is átalakuláson mennek keresztül. Mi olyan vakcinát terveztünk, amely arra készteti az immunrendszert, hogy ezeket a sejteket eltávolítsa” – mondta.

Így született meg az ötlet

Blagden elárulta azt is, az ötlet egy podcast hallgatása közben született meg benne, amikor Charles Swanton professzor, a londoni Francis Crick Intézet helyettes klinikai igazgatója arról beszélt, miként fejlődnek és válnak ellenállóvá a daganatok a szervezetben.

„Hallottam, ahogy Charlie erről beszél egy podcastben, és felhívtam, hogy azt mondjam neki: terveznie kellene egy vakcinát ezek ellen a korai elváltozások ellen” – idézte fel. Elmondása szerint az Oxfordi Egyetemen a járvány alatt kifejlesztett vakcinaplatformokat használták fel alapként, amelyeket most a COVID elleni oltások helyett rákmegelőzésre alakítottak át.

Nehéz indulás, gyorsuló fejlesztés

Blagden szerint az ötlet elfogadtatása korántsem volt egyszerű. „Mindenkinek vannak ötletei – ezek olcsók. De rendkívül fájdalmas volt elindítani a projektet, mert meg kellett győznünk az embereket arról, hogy ez jó elképzelés” – mondta, hozzátéve, hogy háromszor is pályázott finanszírozásra, mire végül támogatást kaptak.

Ma azonban már elkészült az első vakcinatétel Oxfordban, és a klinikai vizsgálatok megnyitása is küszöbön áll. A csapat jelenleg több különböző rákmegelőző vakcinán dolgozik, amelyeket később egyetlen oltássá szeretnének összevonni. „Azt szeretnénk, ha ezeket egyetlen vakcinába tudnánk összegyúrni, amelyet a lakosságnak, akár a gyerekeknek adnánk be. Így a rák kockázata jelentősen csökkenne” – fogalmazott. Véleménye szerint ez akár a következő tíz, de legfeljebb húsz éven belül megvalósulhat – írja a Mirror.

A megelőzésre akarnak fókuszálni

A professzor hangsúlyozta, hogy az onkológia jelenleg elsősorban a már kialakult daganatok kezelésére koncentrál. „Mi, onkológusok nagyon rá vagyunk állva a kialakult rák kezelésére. Nem nézünk a jéghegy alá” – mondta, majd hozzátette: ez a megközelítés most gyökeresen megváltozhat.

Blagden szerint világszinten sincs még egy olyan projekt, amely ennyire összehangoltan, ilyen gyors tempóban és több betegségterületet lefedve dolgozna rákmegelőző vakcinákon. A COVID-járvány során szerzett tapasztalatok pedig jelentősen felgyorsították a biztonsági és hatékonysági vizsgálatokat.

„Az álmom az, hogy egy bizonyos életkorban beoltanak, és az megvéd. Nem látom, miért ne akarnánk ezt” – mondta, hozzátéve, hogy a kutatást személyes motiváció is hajtja, hiszen mindenkinek van családi vagy saját tapasztalata a rák pusztításáról.

A kutatócsoport eddigi kísérletei biztató eredményeket hoztak. „Azt mondanám, hogy nagyon-nagyon ígéretesnek tűnnek. Az eddigi adatok alapján akár működhet is” – fogalmazott, majd egy erős üzenettel zárta gondolatait: „Az üzenetem a ráknak az, hogy: jövünk érted.”