Ettől függetlenül meghallgatja és elraktározza magában, hogy ha szükség lenne rá, be tudja építeni a saját életébe vagy a szakmájába.
Együtt ünnepeltek a legjobb séfek az Év étterme díjátadó gálán, ahol Rácz Jenő mindkét étterme (Rumour, Costes Restaurant) megkapta a legjobbaknak járó elismerést. A Blikk pedig arra volt kíváncsi, ő maga hogyan kezeli a felé irányuló kritikát.
Ő azt gondolja, teljesen más az, amikor az embernek az a dolga, hogy kritizáljon egy amatőr versenyen, ettől viszont eléggé eltér a való élet. Majd hozzátette, szívesen véleményezi mások főztjét, ám fordított esetben (ha negatív hangvételről van szó) ez nincs ínyére.
„Művészlélek vagyok, tehát nem tudom annyira jó szívvel venni. Nyilván meghallgatom és elteszem egy jó helyre, és ha nagyon kell, akkor előveszem azt a kritikát”
– mondta Rácz Jenő.
Kiemelte, nagyon fontosnak tartja, hogy ezek a kritikák jókor, jó helyen találják meg az embert, és beépítse azokat a saját életébe vagy a szakmájába, hogy jobb legyen. Elismerte, hogy az ilyen jellegű véleményezésnek megvan a maga haszna, mégsem hiszi, hogy bármely helyzetben szükség lenne rá.
Majd a kedvenc ételeiről kérdezték, így elmondta, hogy szokott gyorséttermi ételeket is fogyasztani, de a gulyáslevest különösen szereti, amiből bármikor képes lenne egy tállal bekanalazni. Hozzátette, ha valahol ez a menü, biztosan kipróbálja, már csak azért is, hogy kritizálhasson.