Megállíthatja-e Putyint az olajembargó?

Ezt a kérdést tette fel a Der Spiegel című német magazin, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Moszkva elleni hatodik szankciócsomagot. A szankciók előírják az orosz olajimport hat hónapon belüli, illetve a finomított termékek év végéig történő fokozatos megszüntetését.

Kétségtelen, hogy az orosz gazdaság helyzete sivár. Natalia Zubarevics orosz közgazdász, az Orosz Bankok Szövetsége által nemrégiben szervezett rendezvényen árulkodó nyilatkozatot tett: „Az ország gazdasági válsága még csak most kezdődött. Szabadesésben vagyunk, ám egyelőre messze vagyunk attól, hogy elérjük a mélypontot. Ez a válság hosszú, nehéz és kemény lesz” – figyelmeztetett a közgazdász. Soron kívül Magyar Péter kiadta a listát, kik nem lehetnek párttagok a Tisza Pártnál

A szankciók lassan, de folyamatosan hatnak az iparra és az ellátási láncra, ráadásul az olajembargó nélkül is meredeken csökken a kereslet: „Az orosz olajat egyszerűen nem veszik meg. A tartályhajók elakadtak, sok helyen nem rakodják ki őket. Természetesen van, ahol zökkenőmentesen mennek a dolgok, de érezhető az orosz olaj iránti visszafogott igény, mondta Zubarevics.

A hivatalos adatok szerint az olajból és gázból származó bevételek tavaly az állami költségvetés közel 36%-át tették ki. Oroszország 2021-ben mintegy 230 millió tonna nyersolajat és 144 millió tonna kőolajterméket exportált, az ebből származó teljes bevétel 180 milliárd dollár volt, azt pedig, hogy miért fájna az oroszoknak a hatodik EU-s szankciócsomag, jól jelzi, hogy az oroszországi olajexport 50%-a eddig Európába irányult.

Kommunikációs szempontból Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik nyugodtnak tűnni. „Arra számítunk, hogy rövid időn belül a korábbinál kevesebb fosszilis tüzelőanyagot fogunk szállítani a Nyugatnak”, mondta nemrég, majd hozzátette, fontos, hogy az elmúlt években megkezdett tendenciát folytassák, vagyis hogy export szempontjából a gyorsan növekvő déli és keleti piacokat preferálják.

A Financial Times szerint Kína már most is jelentős kedvezménnyel vásárol orosz olajat, a vásárolt mennyiségeket azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék az uniós hatóságok és különösen az Egyesült Államok célkeresztjébe kerülést. Az a tény, hogy az orosz olajvásárlásokat nem állami tulajdonú kínai vállalatok végzik, segít Pekingnek abban, hogy elkerülje a Nyugattal való közvetlen konfrontációt.

Ugyanakkor India nyíltan megpróbál üzleteket kötni az orosz olaj megvásárlásával, ráadásul hordónként 70 dollár alatti árról alkudoznak akkor, amikor a Brent 110 dollár közelében mozog. Oroszország viszont ilyen feltételek mellett is belemehet az üzletbe, hiszen a nyugati országoknak szánt mennyiséget valahol el kell adniuk. India pedig eddig is jó partnernek bizonyult, hiszen az indiai finomítók már több mint 40 millió hordó orosz olajat vásároltak a háború alatt, ami 20%-kal több, mint az India által tavaly vásárolt teljes orosz olajmennyiség.

„Oroszország most többet szeretne üzletelni Indiával és Kínával., amire az igény ugyan megvan, ám a szükséges infrastruktúra hiányzik”, mondta Mikhail Krutitsyn energetikai szakértő.

A szállítási kapacitás ugyanis már most is a határon mozog: „Kína tavaly 83 millió tonna olajat importált Oroszországból, ez pedig a maximális mennyiség, mivel a Kelet-Szibéria és a Csendes-óceán közötti csővezetékek szállítási kapacitása már most is a határértéket közelíti”. Az energetikai szakértő becslése szerint Oroszországnak nem lesz más választása, mint csökkenteni a kitermelést és bezárni a legkevésbé jövedelmező olajmezőket.

„Gazdaságilag nem lesz értelme folytatni a kitermelést, ez pedig oda vezet majd, hogy Oroszország elveszíti a nemzeti költségvetés legfőbb forrását. A károkat először az olajkitermelésből- és finomításból élő városok fogják leginkább megérezni.

A következmények vélhetően már ősszel érezhetőek lesznek, Putyin egyelőre azonban csak óvatos lépéseket tett, az ország tartalékokat halmoz fel, és kihasználja a jelenlegi olajárat. Moszkva ugyanakkor úgy véli, hogy az embargó ellenére az EU-tagállamok továbbra is vásárolnak majd orosz olajat harmadik országokból, ráadásul az általuk kínáltnál is magasabb áron.