Ez a jogi lépés a Moszkva és Minszk közötti szoros politikai és katonai együttműködés újabb bizonyítéka. Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, aki régóta Oroszország egyik legszorosabb szövetségesének számít, már korábban lehetővé tette az országában állandó jelleggel tartózkodó orosz állampolgárok részvételét a helyi önkormányzati választásokon. Az új orosz törvény ennek tükörintézkedéseként értelmezhető – írja a The Kyiv Independent.

A két ország közötti együttműködés jogi kereteit a 1999-ben aláírt Uniós Állam szerződés adja, ami a politikai, gazdasági és katonai integráció fokozását célozza. Az orosz döntés nyomán Fehéroroszország is üdvözölte a fejleményt, és az állami média szerint felszólította Moszkvát, hogy biztosítsa az oroszországi fehéroroszok részvételét a regionális önkormányzati döntéshozatalban.

„A választójog kiterjesztése természetes következménye annak a kölcsönösségi elvnek, amelyen a mi kapcsolatunk alapul” – idézték a fehérorosz hatóságokat az orosz állami médiumok. A törvény aláírásának napján újabb fejlemények is napvilágot láttak a két ország katonai együttműködésével kapcsolatban. A Zapad-2025 hadgyakorlatokat eredetileg a nyugati határvidéktől távolabb, az ország belső területein tervezték megtartani – ez részben a NATO-országokkal (elsősorban Lengyelországgal és Litvániával) fennálló katonai feszültség enyhítését szolgálta volna. Most azonban úgy tűnik, Fehéroroszország felülvizsgálhatja ezt a döntést.

Pavel Muravejka, Fehéroroszország védelmi miniszterhelyettese a következőképp indokolta a változtatás lehetőségét: „Figyelembe véve a katonai-politikai helyzet súlyosságát, valamint azt, hogy Fehéroroszországot folyamatosan agresszív szándékokkal vádolják, úgy döntöttünk, hogy az eseményeket eltávolítjuk a határ közeléből. Ám nyugati kollégáink elkezdtek spekulálni ezen a folyamaton.”

A fehérorosz katonai vezetés szerint Lengyelország és Litvánia fokozódó katonai aktivitása indokolhatja a Zapad-2025 hadgyakorlatok nyugati határhoz való visszahelyezését. Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében mind Moszkvát, mind Minszket jelentős nyugati szankciók és politikai elszigeteltség sújtja. Ebben a nemzetközi környezetben a két ország szorosabbra fűzött politikai, gazdasági és katonai együttműködése nem csupán stratégiai szükségszerűségnek tűnik, hanem ideológiai és szimbolikus üzenetként is értelmezhető.