„A NATO-nak egyértelműen meg kell mutatnia Putyinnak, hogy komolyan veszi a védelmét”
Martin Herem, az észt hadsereg parancsnoka a Financial Times felületén megosztott véleménycikkében emlékeztetett a NATO legfontosabb teendőire.
Fotó: Twenty20
Herem meglátása szerint azzal, hogy Ukrajnát lerohanta, Vlagyimir Putyin minden kétséget kizáróan demonstrálta, hogy készen áll a katonai erő használatára, akár atomfegyverrel való fenyegetésre is, hogy elérje a geostratégiai céljait – idézte a The Baltic Times.
„Az elkerülhetetlen következtetés, hogy Ukrajna számára az elterelés nem működött. A megtámadásuk őrült ötlet volt, Putyin mégis megtette. Innentől csak egy dolog számít: katonailag is felkészültnek kell lennünk minden forgatókönyvre. Az erős védelem az egyetlen, amivel az orosz számításokat meg lehet változtatni”
Az észt főparancsnok megjegyezte, hogy az inváziót megelőzően a gazdasági szankciókkal való fenyegetés és a diplomáciai megoldás sürgetése Ukrajna érdekében elbukott, Putyin ennek ellenére küldte át a határon a seregeit.
Oroszország fenyegetőzése az európai biztonsági rend ellen új politikai és katonai valóságot teremtetett, amelyben a NATO-szövetségesek elleni agresszió sem kizárható. Herem emlékeztet, hogy a Nyugat nem feltétlen kalkulált rosszul:
„Azt feltételeztük, hogy Oroszországnak bár agresszív fellépése van a szomszédaival szemben, már belépett a 21. századba és elfogadta más országok autonómiáját, lakosaik szabad akaratát. Azt feltételeztük, hogy ha Putyinnal beszélünk és bizonyos katonai erősséget mutatunk, Moszkva úgy fogja gondolni, hogy az invázió ára túl nagy”
Herem elmondása szerint az inváziót megelőző években több NATO-szövetséges, mint az USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Észtország kiképzést biztosított az ukrán haderőknek, melyek kapcsán megjegyezte: ha nem is állította ez meg az inváziót, de jelentősen lassította a korai szakaszban.
Az észt parancsnok szerint jól látszik, hogy minden egyes orosz katonai agresszió során az elmúlt 30 évben kirajzolódott, hogy a Kreml szemében az ellenük indított agressziónak egyre alacsonyabb lécet kell megugrania, amelyre szerinte a Nyugat sokszor túl puha választ adott:
„A NATO-szövetségesek szempontjából az elterelés csak annyira működött, hogy ellenünk még nem történt katonai agresszió. Putyin azonban nem a mi szabályaink szerint játszik, ezért nincs garanciánk”
Herem úgy véli, szükséges egy fundamentális szemléletváltás: meg kell akadályozni, hogy Oroszország akár csak egy centiméternyi NATO-területet elvegyen. Ehhez pedig az fog kelleni, hogy megerősítsék a szövetség védelmét.
Az észt parancsnok megjegyezte, hogy három fontos lépést kell elsősorban megtenni: a kormányoknak meg kell bíznia a hadseregben, hogy a készültségét felépítse; másodsorban okosabban kell befektetni a katonai forrásokat, magyarán csak úgy szabad venni high-tech fegyvert, ha képzett katona és lőszer is van hozzá; harmadsorban pedig gyors és életképes bevetési kapacitásokat kell fejleszteni, amely reagál a potenciális agresszió első jelére is.
